Századok – 1952
Tanulmányok - Heckenast Gusztáv: A besztercebányai bányászfelkelés (1525–1526) 364
388 ' HECKEN"AST GUSZTÁV Alighanem ezzel kapcsolatban vizsgálta meg Werbőczy a bányatársláda tartalmát s »felejtett magánál« 1070 forintot — mint azt a selmeci bányászok 1535-ben egy királyi bizottságnak előadták.114 * Az ítéletlevélben foglaltak megtartására a megfélemlített bányászok — Werbőczy szavai szerint — »önként kötelezték magukat«. így fojtotta vérbe a magyar parasztság »örökös« jobbágysorba taszítása után a magyarországi munkásság első fegyveres megmozdulását is Werbőczy István, a feudális úri rend előjogainak, a parasztság és munkásság jogfosztottságának kodifikátora. Werbőczy megbízatása nemcsak a felkelő bányászok, hanem a lutheránus eretnekek üldözésére is szólt s az ítéletlevél is bőven foglalkozik a lutheránus eretnekség problémájával. Jogos tehát az a kérdés, hogy milyen szerepe volt a besztercebányai bányamunkásság felkelésében a reformációnak. A besztercebányai felkelés a források egybehangzó tanúsága szerint bérharcból kibontakozó szociális megmozdulás volt. Azonban a középkorban, amikor »az egyház dogmái egyszersmind politikai sarkigazságok voltak és a Bibliából vett idézeteknek minden törvényszéken törvényerejük volt«,115 amikor a mindennapi életet ezer meg ezer szállal szőtték át az egyház vallási tanításai és a fennálló társadalmi rendet isteni dicsfénnyel övezték, akkor »a tömegeknek, amelyeknek lelkét kizárólag vallással táplálták, saját érdekeiket vallásos öltözetben kellett bemutatni, ha nagy vihart akartak előidézni«.116 Ezért minden nagyobb arányú társadalmi és politikai mozgalom a középkorban teológiai formát kényszerült magára ölteni, tehát egyúttal szükségszerűen vallási eretnekséggé is vált. A Garam-menti bányamunkásság vallási nézeteire vagy követeléseire vonatkozó adat a márciusi felkelés időszakából maguktól a felkelőktől nem maradt ránk. A városi hatóságoknak és a kamaragrófoknak a bányászmozgalomra vonatkozó levelezése egy szóval sem utal a felkelők eretnek nézeteire. Mivel maguknak a besztercei bányászoknak 1525 szeptemberi leveleiből s a körmöci és besztercei munkásnépnek elfogott lutheránus papjai kiszabadítása érclekében 1525 december végén írt kérvényéből a. bányamunkásság lutheránus eretnekség^ minden kétséget kizáróan kitűnik s a márciusi felkelést mind Burgio, mind Werbőczy e lutheránus eretnekség hatásának tulajdonítja, a városi hatóságoknak és a kamaragrófoknak a vallási kérdést illető tapintatos hallgatása amellett szól, hogy a lutherizmus nemcsak a munkások, hanem a polgárok között is elterjedt. Mindaz, amit a Garam-menti bányavárosok vallási életéről az 1526 előtti évekből tudunk, alátámasztja ezt a megállapítást. A lutheri reformáció névszerint isniert hívei a bányavárosokban papok, szerzetesek, patríciusok, előkelő polgárok voltak.117 A lutheránus Bernhard Simon prédikátor meghívása is ezt bizonyítja. Joggal vetődik fel ezek után a kérdés, vájjon a bányamunkásság reformációja még mindig lutheri jellegű volt-e, nem haladt-e már túl a reformáció szigorúan lutheri, polgári irányzatán? 114 Реей, i. m. I. köt. 117. 1. • . 115 Engels: A német parasztháború. Budapest, 1949. 25. 1. 116 Engels: Feuerbach, és a klasszikus német filozófia felbomlása. Budapest, 1949. 47. 1. 117 E. T. E. I. köt. 41—42, 57, 65, 177—178, 202, 203. 1. Zoványi i. m. 23, 25, 45—46, 61—62. 1. Sólyom i. m. 21, 30—31, 49, 58—59. 1. Göllnerová i. m. 587—590. 1. stb.
