Századok – 1952

Tanulmányok - Rákosi Mátyás: Népi demokráciánk útja 24

NÉPI DEMOKRÁCIÁNK l'TJA 33 szinte leküzdhetetlennek látszó nehézségek elhárításához. Ezzel az áldozatos munkával kezdtük a magunk oldalára fordítani a dolgozó tömegeket. Ránk is állott Sztálin elvtárs megállapítása : ». . .a párt a munkásosztály bizalmát nem egyszerre . . . szerzi meg, hanem a tömegek közötti huzamos munkájával, helyes politikájával, azzal, hogy a tömegeket saját tapasztalataik alapján meg tudja győzni politikája helyességéről, hogy biztosítani tudja magának a munkásosztály támogatását, hogy magával tudja vinni a munkásosztály tömegeit . . .«* A mi pártunk attól a pillanattól kezdve, hogy szabadon jelenhetett meg a politikai porondon, nemcsak a nemzeti demokratikus erők összefogását hirdette és nemcsak a fasiszta, hitlerista elemek legkövetkezetesebb üldözőjének mutatkozott, de egyben élenjárt a háborúütötte sebek gyógyításában, a romok eltakarításában, az újjáépítés megkezdésében. Ki tudta válogatni azokat a legsürgősebb feladatokat, amelyek alkalmasak voltak arra, hogy a város és falu dolgozó tömegeinek legégetőbb gazdasági követeléseit kielégítsék. Rájuk tudta irányítani a közfigyelmet és meg tudta őket oldani. A felszabadulás első percétől kezdve, nemcsak szakadatlanul kezdeményezett, de vállalta a kezdeményezéssel járó munka legnehezebb részének végrehajtását is. Gondoljunk olyan feladatok elvégzésére, mint Budapest élelmezésének megindítása, a harc a közlekedés, a vasútak helyreállításáért, a »széncsata«, a hidak újjáépítése, a gyárak termelésének beindítása. Pártunk a kétkedőkkel, csüggedőkkel szemben lelkesen hirdette, hogy a felszabadító Szovjetunióra támaszkodva, saját erőnkből is talpra tudunk állni. Irányító és vezető szerepét kezdettől fogva az egész dolgozó nép tapasztalta és elismerte. Ezzel a vezető szereppel járt' áz is, hogy kezdték mindenért pártunkat felelősnek tekinteni. Ez a szerep hosszú távon, jó munka esetén feltétlenül biztosította számára a sikert. De átmenetileg azzal a hátránnyal is járt, hogy minden nehézségért ráhárította az ellenség a felelősséget és az ő rovására írták azokat a bajokat is, melyek a háborúokozta rombolásnak voltak következményei. Pártunk munkáját ebben a helyzeteben megkönnyítette az, hogy részese volt az államhatalomnak. Ezt a részt biztosította számára az a Hitlerellenes önfeláldozó harc, melynek legtöbb áldozatát a mi kommunista pártunk viselte és az, hogy hazánkat a Szovjetunió szabadította fel. Pártunk a bolsevik párt példája nyomán az államhatalomra gyakorolt közvetlen befolyását természetesen minden erővel arra használta fel, hogy e hatalom segítségével kielégítse a dolgozó tömegek gazdasági igényeit és megnyerje ezzel a maga számára támogatásukat. A hatalomban való részesedés bizonyos fokig előrehozta azokat a lehetőségeket, amelyek a bolsevik pártnak csak 1917 november 7-e, a hatalom megragadása után álltak rendelkezésére. így a földosztást, mely a feudális nagybirtokok felszámolását jelentette és azonnal pártunk mellé állította a földhözjuttatottak jelentékeny részét, már 1945 márciusában végre tudtuk hajtani. Á bányák és a legfontosabb vas- és fémipari üzemek, melyek tulajdonosai külföldre szöktek, vagy a fasiszta megszállók támogatása miatt kompromittálva voltak, ugyancsak jórészt azonnal az állam4 ellenőrzése és vezetése alá kerültek. A népi demokráciák egyik sajátossága az, hogy már első szakaszuk, a polgári forradalom szakaszának folyamán a kommunista pártok részesei az államhatalomnak s így meg tudnak oldani * Sztálin: A leninizmus kérdései. 164. o. 3 Századok