Századok – 1952
Tanulmányok - Heckenast Gusztáv: A besztercebányai bányászfelkelés (1525–1526) 364
Л BESZTERCEBÁNYAI BÁNYÁSZ TELKE LÉS 383 ebből a megállapításból a fegyveres felkelés hosszabb időtartamára vagy legalább is a bányászok követeléseinek állandó napirenden tartására lehet következtetni. A bányászmozgalom erejét tükrözi, hogy a felkelés hírére Behem Bernát kamaragróf azonnal intézkedik, hogy a Selmecbányái Glanzenbergen dolgozó asszonyoknak minden szombaton jó pénzben adjanak fizetést, hogy másnap bevásárolhassanak a piacon.9 3 Amikor pedig a felkelés utáni napokban a selmeci és hodrusi bányászok 30 tagú küldöttsége kereste fel őt, és halálra ítélt társuk, Kramer András szabadonbocsátását követelte, a kamaragróf nem merte elutasítani a küldöttséget és felszólította Selmecbánya város tanácsát, hogy a kivégzést halasszák el, amíg az udvartól újabb utasítás nem érkezik.94 A másik kamaragróf, Bornemissza Péter pedig a fegyveres felkelés sikerétől megrémülve Budára sietett jelentéstételre s a városi polgárság és a kamarai hivatal nevében segítséget kért a királytól.95 A királyi udvarban nagy bosszúsággal fogadták az események hírét. A bányák eddig az új kincstartó, Szerencsés Imre minden ígérete és fogadkozása ellenére sem hoztak számottevő jövedelmet a kamarának, gondot viszont annál többet. A bányaurbura, amelyet 1525-ben Lengyel Jánosnak, Bornemissza Péternek és Behem Bernátnak adtak haszonbérbe, semmiképpen sem akart jövedelmezni, s a Fuggerektől elkobzott rézbányákkal sem tudott mit kezdeni az udvar.90 A kamarai tisztviselőknek nem voltak sem technikai ismereteik, sem kereskedelmi tapasztalataik és kapcsolataik, a bányászok munkájának eredményeként befolyt jövedelmet pedig elsikkasztották.97 A rézbányák hozama így erősen csökkent, az ezüsttermelés alig volt több a Fuggerek alatti termelés felénél.9 8 A Fuggerek pedig minden erejükkel azon voltak, hogy egyre újabb nehézségeket támasszanak, s a kamarai igazgatás teljes csődje révén szerezzék vissza magyarországi bányáikat. A Fugger-ház feje, Fugger Jakab, bojkott alá vetette az országot. Krakkói faktora segítségével megakadályozta a Magyarországra irányuló ólom- és cinkbevitelt, ugyanakkor emberei segítségével kiszállíttatta az országból a Rózsahegyen tárolt ólom- és rézkészleteit. A bojkott eredményeként lehetetlenné vált a már királyi kézen lévő bányákban termelt réz kivitele a külföldi piacokra. Fugger Jakab tárgyalásai következtében Ausztrián át már nem lehetett kiszállítani a magyar rezet, a Krakkón át vezető rézkivitel útját pedig 1525 végén zárta le a lengyel király, aki szintén a Fuggerek érdekeltségéhez tartozott. így hiába adta el a magyar kamara a rezet a Fuggerek versenytársainak, a nürnbergi Seldner Farkasnak, illetve a Welser-cégnek, a Magyarország ellen irányuló bojkott eredményes люк.99 Még olyan hangok is hallatszottak, hogy a besztercebányai munkásság márciusi felkelésében is benne volt a Fuggerek ügynökeinek a 93 OL. Selmecbánya lt. II. 586. 94 OL. Selmecbánya lt. II. 575. 96 OL. Selmecbánya lt. II. 57]. és E.T.E. I. köt. 252. 1. 96 Péch i. m. I. köt. 118. 1. 97 Bornemissza Péter kamaragróf például «. . . so ein Ochsen Treiber gewest, der mit Ochsen hat. .gewust umzugehen, und zu Handeln — und nicht Bergwerken.» Turnschwamb emlékirata, Engel: Geschichte des Ungrischen Reichs ... I. köt. 202 1. 98 Tört. Tár, 1883. 95. 1. 99 Tört. Tár, 1883. 94. 1. és Jurkovich i. m., 379. 1. A Besztercebányán maradt rezet a felkelő bányászok fizetésük tejében értékesítették.
