Századok – 1952
Tanulmányok - Heckenast Gusztáv: A besztercebányai bányászfelkelés (1525–1526) 364
384 HECKEN AST GUSZTÁV keze.10 0 A pápa, V. Károly császár és Habsburg Ferdinánd főherceg, valamint a lengyel király ismételten közbenjártak a magyar udvarban a Fuggerek érdekében, sőt* a császár komoly akcióval fenyegetett.10 1 így a királyi udvar egyre többet foglalkozott azzal a gondolattal, hogy visszaadja a bányákat a Fuggereknek.10 2 Közben lassanként a mult év nyarán megbukott főúri kormány restaurációja is napirendre került. A főúri kormány tagjai már röviddel bukásuk után hozzákezdtek a hatalom újramegszerzéséhez. Báthory István vezetésével — vallásos társaság színe alatt — megszervezték az ú. n. kalandosok társaságát s szervezkedésük Werbőczy nádor megbuktatására 1526 márciusában már annyira előrehaladt, hogy a tervbe a királyt és királynét is beavatták. Werbőczy letételét az 1526 április 24-re összehívott országgyűlésen akarták keresztülvinni. Hogy a kalandosok zavartalanul előkészíthessék tervük végrehajtását, Werbőezyt el kellett távolítani az udvarból. Kitűnő ürügyet szolgáltatott ehhez az udvar, számára az 1526 márciusi besztercebányai fegyveres felkelés. Március 27-én — tehát kb. három héttel a felkelés után — Lajos király megbízta Werbőczy István nádort és Ráskai Gáspár nógrádi főispánt a bányavárosokban található eretnekek és felkelők felkutatásával és megbüntetésével.103 Werbőczy léprement és április első napjaiban elindult Besztercebányára. Werbőczy látogatását a kamaragrófok és a bányavárosok polgárai is a maguk javára akarták felhasználni ; arra készültek, hogy a nádor jelenlétében és segítségével végleg leszámoljanak a bányászmozgalomm^l. Bornemissza Péter kamaragróf már április 3-án örömmel írta a selmecbányaiaknak : el fog jönni a nádor »és meg fogunk szabadítani benneteket és valaiúennyi várost ezektől a Tablóktól«. Felhívta őket, készüljenek föl, hogy ha szükség lesz rá, adhassanak gyalogosokat, puskásokat és lándzsásokat.10 4 A nádor közeledésének híre azonban nemcsak örömet, aggodalmat is feltett a városi polgárok szívében. Örültek annak, hogy a feudális államhatalom leszámol ellenségeikkel, a bányászokkal, de ugyanakkor félelem fogta el őket, mert eszükbe jutottak a szomszédos földesúrral, a hatalmas nagylucsei Dóczy Ferenccel évtizedeken át folytatott küzdelmeik a városok szabadságáért. Attól tartottak, hogy Dóczy bosszúból a bányászok védelmére kel majd a nádor előtt. Ez az aggodalmuk azonban teljesen alaptalannak bizonyult. Dóczy jobban félt a fegyveresen felkelő bányamunkásoktól, mint amennyire a városi polgárokat gyűlölte. A polgárok aggodalmát hamar eloszlatta Bornemissza Péter ujabb levele, amelyben értesítette a várost, hogy ő is tagja annak a bíróságnak, amely a bányászmozgalom kérdését meg fogja vizsgálni. A kamaragróf felszólította 100 Mon. Vat,. II. sor. I. köt. 334. 1. 101 Hatvani Mihály : Magyar történelmi okmánytár a brüsseli országos levéltárból és a burgundi könyvtárból. II. köt. Pest, 1858. 183. 1. A külföldi követek 1525 november-decemberi intervenciójának részletes leírása : Marczali Henrik : Regesták a külföldi levéltárakból. Tört. Tár, 1878. 452—457. 1. 102 д fuggerek visszatérésének lehetősége viszont aggodalommal töltötte el a beszterbányai bányapolgárokat s 1526. febr. 6-án előre is tiltakoztak ez ellen a nádor, a többi bányavárosokkal együtt pedig a turóci konvent előtt.Jurkovich i. m. 422. 1. 103 OL. Selmecbánya lt. II. 576. i°4 OL. Dl. 47.657.