Századok – 1952

Tanulmányok - Rákosi Mátyás: Népi demokráciánk útja 24

RÄKOSI MÁTYÁS: NÉPI DEMOKRÁCIÁNK ÜTJA* A »fordulat éve« után Sztálin elvtárs segítségével és útmutatásai alapján tisztáztuk a népi demokrácia államának jellegét. Akkor megállapítottuk, hogy a népi demokrácia olyan állam, melynek segítségével a Szovjetunió győzelmének eredményeként és a Szovjetunióra támaszkodva a dolgozó nép a munkásosztály vezetése alatt halad a kapitalizmusból a szocializmus felé. Rámutattunk arra, hogy a népi demokrácia proletárdiktatúra szovjetforma nélkül. És azt is kifejtettük, hogy a népi demokrácia mennyiben és hogyan végzi a proletárdiktatúra funkcióit. Ennél a munkánál feltételeztük, hogy elvtársaink tisztában vannak a proletárdiktatúra létrejöttének előfeltételeivel. Azt a kérdést, hogy ezek az előfeltételek a népi demokrácia viszonyai között változatlanul érvényesek-e, vagy módosulásra szorulnak, nem vetettük fel és nem tisztáztuk. Ideje, hogy e téren is tisztázzuk a problémákat. A proletárdiktatúra létrejöttének előfeltételeit nagy tanítóink, Lenin és Sztálin az 1917-es szovjet forradalom győzelmét követő években az orosz forradalom tapasztalatai alapján kidolgozták és egyben kimunkálták e tapasztalatok nemzetközi érvényességét is. »A proletáriátus diktatúrája ... a kizsákmányolt többség diktatúrája a kizsákmányoló kisebbség felett«**. Az ellenség a proletártdiktatúrának ezt az alapvető tételét élesen tagadta. Azt állította, hogy ennek az ellenkezője igaz, hogy a proletárdiktatúra a törpe kisebbség erőszakos uralma a többség felett. A szociáldemokraták és mensevikek továbbmentek. Ők azt állították, hogy a szovjet diktatúra még a munkások között is csak a kisebbségre támaszkodik. Ezt a rágalmat ismétlik és variálják most már harmincöt esztendeje. Különös élességgel vetik fel ezt a rágalmat a népi demokráciákkal, mint a proletárdiktatúra új formájával szemben, azzal a változattal, hogy szerintük a népi demokráciában ez az állítólagos törpe kisebbség nem saját erejére, hanem az »orosz szuronyokra támaszkodva« tartja diktatúrája alatt a nép többségét. 1917 őszén a proletárforradalom minden rendű és rangú ellenségei fenti állításaik alátámasztásánál az orosz alkotmányozó nemzetgyűlés választásainak adataira hivatkoztak. Ezeken a választásokon, melyek éppen a november 7-i forradalmat megelőző és azt követő napokban folytak le, a bolsevik párt az összes szavazatok 25%-át kapta. A »törpe kisebbség terrorjáról« szóló üvöltés különös erőre kapott 1919 folyamán, amikor a Központi Hatalmak, a császári Németország és az Osztrák-Magyar Monarchia katonai veresége * A Magyar Dolgozók Pártja Központi Pártiskoláján 1952 február 29-én elhangzott előadás. ** Sztálin: A leninizmus kérdései. Bpest, Szikra, 1951. V. kiad. 44. o.