Századok – 1952

Tanulmányok - Hatvany; E. Doris: A női- és gyermekmunka Magyarországon 1890–1914 között 209

216 HATVANYNIÍ E. DORIS Hét évvel később, az 1905-ben és 1906-ban lezajlott sztrájkok után a kereskedelmi i

miniszter a> következő adatokat tette közzé.2

5 Munkaidő A munkások száma Télen Nyáron /0 /0 14 óránál több 164 0,0 816 0,2 43 0,0 893 0,3 131/2 óra 26 0,0 917 0,3 13 óra . . 371 0,1 2 657 0,9 12i/2

óra 867 0,3 2 197 0,8 12 óra . . 2 202 0,8 11 412 3,9 II1/2 óra 2 796 1,0 6,912 2,4 11 óra .. 21 871 7,7 26,189 8,9 IOI/2 óra 48 268 17,0 47,653 16,3 10 óra .. 115 967 40,9 122 673 41,9 91/2 óra 16 418 5,8 17 107 5,8 9 óra .. 30 819 10,9 25 266 8,6 8 y2

óra 10 969 3,9 8,094 2,8 8 óra .. 20 271 7,1 14 247 4,9 8 óránál kevesebb 12 796 4,5 5 812 2,0 Összesen | 283 839 | 100,0 | 292 845 | 100,0 A táblázatból, — bár ezek hivatalos statisztikák, amelyekben igyekeztek »szépített« adatokkal elkendőzni a valóságot, — így is kitűnik, hogy a munkásság túlnyomó része még télen is, amikor általában rövidebb volt a munkanap, 10 órát vagy ennél is többet dolgozott naponta. 1908-ban, tehát ugyanazon évben, amikor a Szakszervezeti Értesítő közzétette adatait, télen a munkásoknak csak 26.4, nyáron pedig 18.3%-a élvezte — akár papíron is — a nyolc-kilencórás munkanap vívmányát. Ezek azonban nemcsak, hogy »kicsinosított« hivatalos adatok voltak, hanem csupán a nagyobb üzemekben dolgozó munkásokra vonatkoztak. A többi — igen jelentékeny számú — munkás tekintetében a munkaidő szinte esetről-esetre változott, úgy, hogy az ő viszonylatukban igen nehéz volt bármilyen kimutatást készíteni. »A nehézipari munkások munkaideje részben szabályozatlan, szinte végnélkül! (mezőgazdaság), részben oly különbözően szabályozott (bányászat), hogy minden összefoglaló kimutatás hijján még a kísérletezést sem lehet rájuk kiterjeszteni.«26 Az idézett adatok megbízhatatlanságát még fokozza az is, hogy nem ölelik fel a kisipari, háziipari, stb. munkásokat, akiknek helyzetével kapcsolatban ugyanez a cikk »az elmaradott törpe iparban uralkodó szinte végnélküli munkaidő«-ről írt.2

7 A szakszervezeteknek a munkaidőről szóló jelentései mindemellett legtöbbször csak a szervezett férfimunkásokra vonatkoztak. A gyermekek és asszonyok azonban a jobban szervezett férfimunkásoknál hosszabb munkaidőt dolgoztak le. Különösen a kis- és otthoni iparban a munkanap hosszát csak a fizikai korlátok szabták meg. A nők munkaidejéről lehetetlen pontos kimutatást összeállítani. Nemcsak a kis- és nagyiparban érvényben levő munkanap hossza különbözött, 26

U. o. 1908 évre 26

Munkásügyi Szemle, 1910 349. o. 27

U. o. 368. o.