Századok – 1952
Tanulmányok - Rákosi Mátyás és a magyar történettudomány
12 RÁKOSI MÁTYÁS ÉS A MAGYAR TÖRTÉNETTUDOMÁNY 1 említi a magyar és osztrák uralkodóosztályok közti tőlcés ellentét kiéleződését.46 Rákosi elvtárs iránytmutató megállapításai eloszlatják a dualista Magyarország gazdasági rendje körüli bizonytalanságot. Magyarországon ebben az időben kifejlődött a kapitalizmus, sőt hanyatlani is kezdett ; a magyar társadalom burzsoá jellegű volt, de a kormányzati hatalmat közvetlenül a nagybirtokos osztály, a feudális mágnások tartották kezükben. Rákosi Mátyás eme megállapításai nemcsak a XX. század eleji »feudális« Magyarországról terjesztett szociáldemokrata és polgári radikális »elméletek« ellen irányulnak, hanem felhívják a figyelmet a korszak nagybirtokos kormányzó köreinek mélységesen reakciós jellegére is. A magyar történetírásra az a feladat várakozik, hogy Rákosi elvtárs útmutatásai alapján a dualista korszak jellegét és történetét anyagszerűen feltárja és a tények világánál leleplezze a hazafias frázisokkal kendőzött sovinizmust, a liberális jelszavakba burkolt népelnyomást és a nemzetiségek elnyomását, továbbá a hitvány, nemzetietlen külpolitikát. Nemzeti történelmünk e sötét, reakciós korszakából az ekkor megszülető munkásosztály mozgalma mutatja a kivezető utat. E téren is számos fontos kérdés megvilágítását köszönhetjük Rákosi elvtársnak. A magyar munkásmozgalom különleges vonásainak jellemzésénél Rákosi elvtárs a mozgalom objektív oldalából, a magyar kapitalizmus szerkezetéből és fejlődéséből indul ki. Megállapítja, hogy a dualizmus rendszeréből következően »a magyar kapitalizmus maga sem volt erős, bizonyos fokig alárendeltje az osztrák kapitalizmusnak és minden hasznot ... az osztrák kapitalizmussal meg kellett osztania«.4 7 Ez a félgyarmati függő helyzet messzemenően meghatározta a magyar munkásmozgalom alapvonásait. Először is az következett belőle, hogy a magyar munkásosztály, mint az egész magyar dolgozó nép, kettős kizsákmányolás alatt nyögött.4 8 Kizsákmányolta a magyar tőke és ezenkívül az osztrák tőke is. E kettős kizsákmányolás következtében a magyar munkások helyzete lényegesen rosszabb volt a nyugateurópai munkásokénál s ez növelte elkeseredésüket, forradalmi lendületüket. A magyar munkásmozgalomnak az ország félgyarmati helyzetéből fakadó másik sajátos vonása az, hogy a munkásarisztokrácia igen vékony réteget alkotott a munkásosztályon belül. »A magyar munkások jólszituált rétege nagyon kisszámú volt« és önmagában nem rendelkezett elég erővel ahhoz, hegy a forradalmi munkástömegeket »a maga megelégedettségével áthassa és forradalmi cselekvésektől visszatartsa«.49 A vékony munkásarisztokráciából kikerülő magyar szociáldemokrata vezetőknek az osztrák szociáldemokrácia sietett segítségére. Az egész monarchiában legjobban fizetett bécsi és bécskörnyéki munkásarisztokrácia főfunkciója az elnyomott nemzetek forradalmi munkásmozgalmának megbontása és leszerelése volt. Az osztráktól vette át a magyar szociáldemokrácia az ausztro-marxizmust, a szociáldemokráciának ezt az »Ausztriában nagyranőtt és Magyarországra átplántálódott» speciális válfaját, azt az irányzatot, amelyet Rákosi elvtárs a lenini jellemzés alapján ?6 Rákosi Mátyás: A magyar munkásmozgalom története. 1914—1925. A Pártfőiskolán 1948 dee. 29-én tartott előadás gyorsírói jegyzete. 47 A Rákosi-per. 378. o. 48 Rákosi Mátyás: A magyar munkásmozgalom története. 1914—1925. Idézett pártfőiskolai előadás gyorsírói jegyzete. 49 A Rákosi-per. 378—379. o.
