Századok – 1952

Tanulmányok - Rákosi Mátyás és a magyar történettudomány

RÁKOSI MATY As ÉS A MAGYAR TÖRTÉNETTUDOMáVíY 13 »a megalkuvó szociáldemokrata gyakorlatot forradalmi frázisokkal elfedő« mozgalomnak nevez.50

Majd megállapítja, hogy a forradalmi frazeológiára azért volt szükség, hogy elkábítsák a monarchia elnyomott nemzeteinek kettős kizsákmányolás alatt nyögő, forradalmat kívánó dolgozó tömegeit. Az opportunista szociáldemokrata vezetés ellenére munkásosztályunk forradalmi elszántsága többízben hősi harcokban robbant ki. Az első világháború előtti magyar munkásmozgalom harcainak elismerése tükröződik Rákosi elvtárs szavaiban : »a magyar dolgozók nem egyszer forradalmi megmozdulásokkal mutatták meg a világnak, hogy tudnak küzdeni a demokrácia és a szocializmus megteremtéséért«.5

1 A magyar kapitalizmus sajátos fejlődését elemezve, Rákosi elvtárs egy további rendkívül fontos törvényszerűségre mutat rá. A magyarországi kapitalizmus késői fejlődéséből következik, hogy a nagy »előkészítő« munkálatok, az út- és vasútépítkezések, stb. nagyjából egybeestek a szocialista munkásmozgalom kifejlődésével. így az építkezéseknél tömegesen alkalmazott agrárproletariátus megismerkedett a szocializmus eszméivel. Amikor a inult század 90-es éveiben ezek az »előkészítő« munkálatok nagyjából befejeződtek és óriási munkanélkülivé vált földmunkás tömegek tértek vissza a faluba, ott az elnyomott szegényparasztságban termékeny talajra találva, tovább terjesztették a szocializmust, s az ú. n. agrárszocialista mozgalom megindítói lettek. E sajátos fejlődést a konkrét történelmi eseményeken elemezve jut el Rákosi elvtárs ahhoz a megállapításhoz, hogy a dualista kormányzat brutális csendőri-rendőri terrorja ellen már az első világháború előtti harcokban kialakult az együtt, közös célért küzdő magyar munkásság és szegény-parasztság szövetsége.5

2

Rákosi elvtárs azonban továbbvezeti, ezt a gondolatot és rámutat arra, hogy a közös harcok és tapasztalatok olyan közel hozták egymáshoz a falu és város dolgozóit, hogy az nemcsak 1918—19-ben éreztette hatását, de még ma is egyik tényezője a munkás-paraszt szövetség szilárdságának. így a magyar munkásmozgalomnak Rákosi elvtárs által felfedett sajátos vonásai külön jelentőségre tesznek szert. Biztos, hogy erős hatással voltak az 1918—19-es események alakulására, sőt, a továbbiakban is. Az 1918— 1919-ES FORRADALMAKNAK és a Magyar Tanácsköztársaságnak Rákosi elvtárs a magyar történelem főkérdései közül a legnagyobb figyelmet szentelte. Joggal mondhatjuk, hogy Rákosi elvtárs az 1918—1919-es forradalmaknak nemcsak kimagasló harcosa és alakítója, hanem legnagyobb történetírója is. Leninnek és Sztálinnak a Magyar Tanácsköztársaságra vonatkozó megjegyzéseire támaszkodva Rákosi elvtárs a magyar októberi polgári-demokratikus forradalom és a Tanácsköztársaság valamenynyi fontos kérdését értékelte és ezen túlmenően az eseménytörténet sokoldalú összefüggéseit is feltárta. Itt csak gondolatmenetének leglényegesebb elemeit emelhetjük ki. Rákosi elvtárs történelmi és logikai kiindulópontja az, hogy a forradalmi fellendülés alapja Magyarországon az első világháború alatt mz orosz forra-60

Rákosi Mátyás: Építjük a nép országát 68. o. 61

Rákosi Mátyás: A fordulat éve. 347—348. o. 52

Rákosi Mátyás: A magyar munkásmozgalom története. 1914-1925. Idézett pártfőiskolai előadás gyorsírói jegyzete.