Századok – 1952
Tanulmányok - Magos György: Az amerikai imperialisták szerepe a Horthy-fasizmus stabilizálásában (1924–1929) 167
1 70 188 MAGOS GYÖRGY új kapcsolatok létrehozását, elsősorban »a new-yorki helyzetet domináló Morgan—Rockefeller érdekeltséggel«.7 7 A külügyminisztérium közli a követtel, »hogy a magyar állani kész örömmel bocsátana kutatási jogokat ásványolaj -félék és földgázt illetőleg a még rendelkezésre álló területeken megfelelő amerikai tőkecsoportoknak... <<7 8 Persze a »kész öröm« mellett vannak kevésbbé örömteljes mozzanatok is. Ilyen az ellenőrzés kérdése. A Bethlennél járt »amerikai pénzemberek« a kölcsön feltételéül kikötik, hogy az ellenőr amerikai legyen.7 9 Ez újabb keserű falat a burzsoázia számára. Ezt még Széchenyi László gróf washingtoni magyar követ is soknak találja, aki pedig az amerikaiakat ingyen részvények ajándékozásával akarta megnyerni.8 0 Azonban a burzsoázia számára legfőbb törvény az ellenforradalmi rendszer fenntartása és ebből a szempontból »előnyös volna«, »egy amerikai állampolgárt« »megbízni« az ellenőr szerepével.8 1 Ez történik a kulisszák mögött. A nyilvánosság előtt a parlament 1924 január 8-i ülésén Bethlen igyekszik megnyugtatni az ország közvéleményét, hogy »semmiféle magyar kormány nem állhatna meg a nemzet és a nemzetgyűlés előtt, amely a trianoni szerződésben vállalt katonai kontrollon túlmenő, vagy azt módosító, hatékonyabbá és erősebbé tenni alkalmas stipulációkat elfogadna. (Úgy van! Űgy van! a jobboldalon.)8 2 Bethlen persze nem mondott igazat. Parlamenti beszéde előtt két és fél hónappal a kormány jelentést kért az osztrák Eőkomisszáriátusi Hivatal működéséről, amely »a j.övőben talán (nálunk is) mintául szolgálhat«.8 3 Ausztria hamarább kapott népszövetségi kölcsönt és ellenőrt, mint Magyarország, így a magyar kormánynak tiszta képe volt arról, hogy az ellenőrzés nein »csakis pénzügyi vonalon« érvényesül.84 A párizsi magyar követ 1923 július 19-i jelentésében beszámol egy angol tőkés és politikussal folytatott beszélgetéséről, aki kijelentette, hogy »Ausztria hajlandó volt a kölcsön engedélyezése fejében lényegében feláldozni politikai önállóságát is. . . a tény az, hogy Ausztria ezzel segített magán«.8 5 Augusztus " Ezzel »kétségkívül nagyon lényegesen erősítenénk meg pozicionkat esetleges new-yorki kölcsönöknek elnyerése tekintetében.« U. o. 78 A »megfelelő« tőkés csoporton értsd : Rockefelleréket, akik csakugyan megkapták a kutatási jogukat Magyarországon és később megalapították a MAORT vállalatot. OL. Küm. Gazd. Pol. 1923. 87 651. (Kiemelések tőlem, M. Gy.) 79 »Bethlen üzeni Korányinak és Khuen-Hédervárynak : Nálam járt amerikai pénzemberek nyilatkozatai szerint amerikai pénzvilág nézete, hogy . . . bármilyen kölcsön elhelyezése Amerikában ezidőszerint nagy nehézséggel jár. Az esetre azonban, ha magyar kölcsön kontrolorjaként amerikai szakember küldetnék ki, ez annyira hízelegne amerikaiak hiúságának, hogy kölcsönünk ottani elhelyezése nagyon megkönnyíttetnék.« Számjeltávirat 1923 XI. 27. OL. Küm. Gazd. Pol. 1923. 96 618. A táviratot Londonba a kölcsönügyben ott tárgyaló kormánymegbízottak tájékoztatására küldték. 80 »ami az idegen kontrollt illeti. . . politikai szempontból lehetőleg mellőzni kívánatos . . .« a washingtoni követ jelentése 1923 XI. 26. OL. Küm. Gazd. Pol. 1923. 161 339. 81 » A kölcsön Amerikában való elhelyezése szempontjából véleményem szerint előnyös volna, ha sikerülne egy amerikai állampolgárt a kontrollor szerepével megbízni«. OL. Kiim. Gazd. Pol. 1923—162 110. A külügym. a washingtoni követhez. 82 Országgyűlési Napló 1924 jan. 8-i ülés. XIX. k. 2. o. 83 OL. Küm. Gazd. Pol. 1923—92 540. 84 Bethlen említett január 8-i beszédében hangoztatta, hogy »csakis pénzügyi ellenőrzésről lehet szó.« O. Gy. Napló XIX. k. 4. o. 85 OL. Küm. Gazd. Pol. 1923—81 140.
