Századok – 1952
Tanulmányok - Magos György: Az amerikai imperialisták szerepe a Horthy-fasizmus stabilizálásában (1924–1929) 167
AZ AMERIKAI IMPERIALISTÁK SZEREPE A HORTIIY-FASIZMUS STABILIZÁLÁSÁBAN 181-8-án ugyancsak a párizsi követ8 6 saját véleményeként jegyzi meg, hogy Ausztria pénzügyi ellenőrzése »diktatúra« és a »souverenitás rovására« megy.87 Ennyi is elegendő annak bizonyítására, hogy Bethlen hazudott az országnak, mikor kijelentette, hogy a pénzügyi ellenőrzés csupán »pénzügyi ellenőrzés« lesz. Csak egy forrást hallgassunk még meg ezzel kapcsolatban. A pénzügyminisztérium 1923 októberében összefoglalta véleményét (persze nem a nyilvánosság számára) a népszövetségi ellenőrzés kérdéséről abból az alkalomból, hogy a Jóvátételi Bizottság a Népszövetségre ruházta a pénzügyi ellenőrzés jogát Magyarország fölött. A pénzügyminisztérium elaborátuma Ausztriáról a következőket írja : »Ausztriában a helyzet.. hogy az ellenőr úgyszólván diktátori hatalommal bíró pénzügyminiszter szerepét tölti be.. . az ellenőr beleszól a kormányzatnak minden jelentősebb pénzügyi kihatással bíró intézkedéseibe, az ellenőr figyelemmel kíséri nemcsak a pénzügyi, hanem az általános közgazdasági ée politikai helyzetnek is az alakulását. . . szóval az ellenőr tudomása nélkül vagy éppen ellenére alig történhetik valami Ausztriában«.8 8 Ez történik a kulisszák mögött. A nyilvánosság előtt pedig — a nemzetgyűlés 1924,április 5-i ülésén — Bethlen miniszterelnök újra szégyentelenül tagadja el az igazat : »A reparációs kommisszió ellenőrzése azt a célt szolgálta, hogy minél nagyobb reparációt szedjen ki ebből az országból, ez az ellenőrzés pedig azt a célt szolgálja, hogy minél előbb talpraálljon ez az ország (helyeslés a jobboldalon)...«?9 Ugyanakkor Bethlen a kérdésnek egy másik oldalát is érinti, amiben kétségkívül igazat mond : »Nagy örömmel állapítom meg, hogy külföldi tárgyalásaim egész folyamán egyetlen egy olyan faktor részéről, amellyel komoly tárgyalásokat folytattunk e szanálási akció érdekében, kísérlet sem tétetett olyan kérdések tárgyalására, amelyek belügyeinkbe való beavatkozást jelentenének«.9 0 Valóban, az amerikai és angol imperialisták — a munkáspárti kormányt sem kivéve — nem megdönteni, hanem megszilárdítani kívánták a Horthyfasiszta rendszert Magyarországon.- Bethlennek igaza van, amikor élesen szembeszáll azokkal, akik azt mondták, »hogy az államformát kell hat hónapon belül rendezni, a királykérdést kell hat hónapon belül elintézni, hogy előfeltétele a kölcsönnek az, hogy a kormányzó lemondjon és hasonlók. Belügyi téren .... hogy koalíciós kormányt kell létesíteni, hogy demokratikus uralmat kell behozni, hogy fel kell oszlatni az Éme-t és más egyesületeket, hogy vissza kell fogadni az emigránsokat, hogy be kell szüntetni az internálótábort, szóval, hogy mindezt meg kell tennünk mint előfeltételeit annak, hogy Magyarország külföldi kölcsönt kaphasson. Bocsánatot kérek — mondja Bethlen — azt hiszem, hogy ezek az állítások többékevésbbé mind egy forrásból származnak, abból a forrásból, amelyet a német úgy fejez ki : Der Wunsch ist Vater des Gedanken. . ,«91 86 A párizsi magyar követ ekkor Korányi Frigyes báró volt, az ellenforradalmi kormány volt pénzügyminisztere, aki a stabilizáció után újra pénzügyminiszter lett. A párizsi követségnek a kölcsön előkészítése, á Jóvátételi Bizottsággal való tárgyalások során fontos szerepe volt. 87 OL. Küm. Gazd. Pol. 1923. 83 433. 88 OL. Küm. Gazd. Pol. 1923. 92 852. 89 О. Gy. Napló XXII. k. 279—280. o. 90 U.o. 91 O. Gy. Napló XIX. k. 2—3. o. 1924 jan. 8,-i ülés.
