Századok – 1952
Tanulmányok - Székely György: A török hódítók elleni védelem ügye a Dózsa-parasztháborútól Mohácsig 118
148 * SZÉKELY GYÖRGY tette különállónak a török hódítók és a hazai kizsákmányolók elleni harcot. Ernő mansfeldi grófot, a bányamunkások kizsákmányolóját, gyakran mint törököt bélyegezte meg,12 1 1521-ben pedig, prágai tartózkodása idajén figyelmeztetett mindenkit, aki nem csatlakozik hozzá, hogy a törökök кэгеЬэ kerül. Münzer ugyanis a törökellenes hadjáratot a belső forradalmi háborúval hozta kapcsolatba.122 Jóslata így törvényszerűen következett Ьэ Zápolya és Werbőczi esetében. A magyar dolgozó nép azonban Mohács után sem adta fel a harcot hazája és családja megvédéséért. Az említett görög krónika a mohácsi vész utáni Magyarország képét így rajzolja meg : m városok és falvak lakosságának tömege asszonyostul, gyermekestül a hegyek s mocsarak közé menekült s szekerekből és fákból tákolt magának faerödöket«..123 A török ellen harcoló nép tehát a, maga eszközeivel, a parasztháborúkban is kialakult tapasztalatait felhasználva megkísérelte az ellenállást. Erről részletesebben is tudósít a Verancsics Antal nevéhez fűzött magyarnyelvű krónika, amely a harc színtereit is bemutatja : »Az Vértesben, az hol a szegínsíg táborral meggyült vala egy tó mellett Heregynél, és Marótnál, az terekek sok keresztyén népet táborban magvevík, és mindnyájokat levágák. — Más tábor az Mátra hegyin gyűlt vala, kit az terekek megvének, mind a nípet levágának. — A császár azonban Budára irkezik«.12 4 bSzabatlcánál az közsíg egy tábort járt vala, kit az terekek igen vívának, de semmikípen meg nem vehetik, bíkível megmaradának«.12 5 A török túlerő tehát kevés kivétellel el tudta nyomni az uraktól magára hagyott nép honvédő harcát. A görög krónika pedig megállapítja, hogy a török »...felégette a falvakat mind, s az egész vidék pusztasággá lett«.126 A mohácsi vész csak betetőzője volt annak a folyamatnak, amely Hunyadi Mátyás halála után megindult. Az uralkodóosztály politikája a Dózsa-parasztháború vérbefojtásán, a török hódítók ellen harcra kész igazi hazafiak tízezreinek legyilkolásán át egyenes úton vezetett el az 1526-i tragédiához. Nyugat urainak, a Habsburg-császárnak, a pápának, az angol és francia királyoknak, az angol biboros-kancellárnak, a német birodalmi rendeknek, a Habsburg főhercegnek áruló, méregkeverő politikája csak siettette hazánk bukását. De ez a korszak mégsem vigasztalan. Nemcsak e küzdelmek tanulságai segítenek bennünket mai küzdelmeinkben, hanem lelkesít is az egész korszakban, Mohács után is megmutatkozó önfeláldozó népi ellenállás, hősies helytállás, mely a török hódoltság, az ország három részre szakadása korában is fenntartotta hazánk létét és ki tudta vezetni pusztulásából. SZÉKELY GYÖRGY 121 Ernst Sommer: Die Sendung Thomas Miinzers. Berlin, 1948. 66, 279. о. 122 M. M. Szmirin i. m. 54. о. 123 Gyóni M. i. m. 29—30. o. (Kiemelés tőlem, Sz. Gy.) 121 A budai és pesti'köznép (Vlgus Buden, et Pestien.) hiába várta Zápolya János csapatait. Szerémi Gy. i. m. 123—-124. o. 126 Verancsics Antal II. k. M. Tört. Emlékek. írók. Ш. k. Pest, 1857. 24—25. o. (Kiemelés tőlem, Sz. Gy.) Az itt emiitett császár a szultán. 126 Gyóni M. i. m. 30. o.
