Századok – 1952
Tanulmányok - Székely György: A török hódítók elleni védelem ügye a Dózsa-parasztháborútól Mohácsig 118
142 * SZÉKELY GYÖRGY kök előretörését a szövetség megkötése. A pápa tehát maga is elősegítette a törökök előretörését és ezen a tényen nem változtat az, hogy ezt leplezni igyekezett. A pápa ugyanis ilyen kapcsolatok ellenére sem átallotta 1526-ban keresztes hadjárat meghirdetését a törökök ellen. Búcsút engedélyezett mindazoknak, akik a kereszt jele alatt hadbaindulnak. A keresztes hadak vezéréül Tömöri Pált jelölte ki, mint a »római egyház kapitányát«. A keresztes hadjárat hirdetésére azonban még Magyarországon sem történtek intézkedések,8 7 még kevésbbé a pápa szövetségeseinek országaiban. A magyar uralkodóosztálynak az sem volt elég garancia, hogy a székelyek és a felkelő parasztok ellen vérengző Tomori Pálra bízták a kereszteshad vezérletét. Sókkal jobban féltették osztályérdekeiket a felfegyverzett parasztoktól, mint a hazát a törököktől. A pápa szövetségesei ugyanekkor nyílt kapcsolatban állanak a törökkel, ami maga is mutatja, hogy a cognaci szent liga sem állott távol a törökökkel való kapcsolattól. Nemcsak a francia király, hanem a velencei köztársaság is nyíltan jó kapcsolatokat tartott fenn ebben az időben a szultánnal. így a század elején kötött török-velencei békeszerződést 1521-ben is megújították és érvényben volt.8 8 1526-ban pedig a szultánnal fenntartott barátságos kapcsolata következtében IT. Lajos magyar király török elleni segélyt kérő leveleit a velencei tanács meg sem tárgyalta. így 1526 július 15-én is felolvasták Lajos egy levelét, de sem ekkor, sem utána határozatot Magyarország érdekében nem hoztak.89 Hasonlóképpen hidegen hagyta Magyarország sorsa a cognaci szövetség kültagját, VIII. Henrik angol királyt is. Ez 1526 tavaszán a pápához intézett levelében nyíltan megmondotta, hogy bármilyen »lelki fájdalmat« okoz neki, hogy Magyarországot milyen veszély fenyegeti a törököktől, semmi segítséget nem nyújthat, mivel igen nagy a távolság a két ország között, továbbá azt fejtegette, hogy a keresztény ügy minden közössége mellett is előnybe kell helyeznie a saját érdekeit, mert ez a természet törvénye, nehogy mialatt a közügyet védelmezi, a saját javát veszélybe sodorja.9 0 De nemcsak a török nyílt és burkolt szövetségesei nem nyújtottak Magyarországnak semmi segítséget, hanem ugyanígy cselekedett a Habsburgok német birodalma is, pedig Magyarország külpolitikai elszigeteltségét nagyrészt az udvari köröknek a Habsburgokkal, a rendelmek a német rendekkel való kapcsolata okozta. Sem a német rendek, sem a császár, sem az osztrák herceg nem tettek semmit a török megállítására. 1526 nyarán hiába figyelmeztette Nádasdy Tamás a speyeri gyűlésen a német fejedelmeket, hogy a veszedelem közös, nyújtsanak tehát segítséget a török ellen, ilyen segítség nem érkezett. V. Károly császár és Ferdinánd osztrák főherceg ugyancsak elhárították a segítségnyújtást. Ferdinánd azzal, hogy a császárt próbálja majd rábírni, lépjen fel a török ellen. A császár viszont arra utasította követét, hogy a császár pillanatnyi ellenfelének, a török közvetett szövetségesének, a pápának tegyen keresztes háborúra javaslatot.9 1 Külföldi segítséget ilyen módon csak a Jagellók országaiból, Lengyelországból és Csehországból lehetett 87 Fraknói Vilmos: Tomori Pál élete és levelei. Budapest 1881. 53—54. o. 88 E. L. Déligeorges i. m. 47. o. 89 Fraknói Vilmos: Bevezetés a Magyarországi pápai követek jelentései 1524— 1526 c. kötethez. Budapest, 1884. 142. o. 90 A. Theiner: Vetera Monumenta Historica Hungáriám Saeram illustrantia. II. k. Roma—Páris—Pest—Bées 1860 878. sz. 91 Trencsényi-Waldapfel I. i. m. 56. o.; Miskolczy István: Keresztes-hadjárat terve a mohácsi vész előtt. Mohácsi Emlékkönyv, Budapest, 1926. 60.. o.
