Századok – 1952
Tanulmányok - Székely György: A török hódítók elleni védelem ügye a Dózsa-parasztháborútól Mohácsig 118
138 * SZÉKELY GYÖRGY birtokba vevő Giovanni Caboto fia, felfedezte a Hudson-szorost és öblöt. Az európai politikában áz angol király és kancellárja a Habsburgok és a francia király ellentétére épített, és ezeket az ellentéteket csak mélyíteni igyekezett. A szép szólamok ellenére tehát az angolok semmit sem tettek a török elleni harc, Magyarország megsegítése ügyében. Hasonlóan járt el V. Károly császár is, bár a Habsburgok közvetlenül érdekeltek vqltak abban, hogyan alakul Magyarország helyzete. Mégis V. Károlyt ennél sokkal jobban érdekelte birodalmának amerikai része, ahol lovagjai ugyanúgy bántak el a lakossággal, mint a török pusztítók. Károly császár, Miksa utóda, mint spanyol király birtokolta Spanyolország mellett annak itáliai és amerikai hatalmas területeit, amelyek már a Csendes-óceánig terjedtek. Itáliában pedig döntő győzelmet akart elérni a rivális francia hódítók felett és lehetőleg egész Olaszországot kívánta leigázni. A császár megkapta már a gazdag Németalföldet is. így teljesen hidegen hagyta a török nyomás alatt vergődő Magyarország sorsa. Calaisi követeinek írott levelében azt írja, hogy az egész kereszténység békéjét kívánja, hogy jobb eszközök legyenek a magyar király megsegítésére a törökökkel, a katolikus hit ellenségeivel szemben. Nyugodjék el a keresztény fejedelmek háborújának zaja, mert különben a török nyer és erősödik a kereszténység ellen.7 7 A császárnak ez a politikája azonban csak a francia király felé, a békeesélyek megjavítására szolgáló zsarolás volt, erre akarta felhasználni a török elleni segély jól bevált szólamát. A császári és angol politika valódi arculatát hazánk iránt elárulja az úgylátszik tájékozatlan badajozi püspök Károly császárhoz intézett, levele és a császár válasza. A badajozi püspök Londonból közölte a császárral, hogy a magyar király követe járt Wolsey bíborosnál, aki elég nyíltan megmondta a követnek, hogy nincs itt az ideje valamit tenni a török ellen, hanem előbb le kell győzni a francia királyt, mert ő az akadálya a törökök elleni bármilyen hadjáratnak. Ezért felhívta a magyar követet, hogy királya nevében lépjen a franciák elleni támadó szövetségre a pápával, a császárral és Anglia királyával, valamint további fejedelmekkel. Wolsey ezután a badajozi püspökhöz küldötte a magyar követet és a püspök nem értette,-hogy miért kellene megfogalmazni ennek a tervezett szerződésnek a cikkelyeit. A püspök tehát arra hivatkozva, hogy nincsen a császártól utasítása és instrukciója valamilyen szerződésre, nem tudja hogyan tehetnének eleget Wolsey és a császár tetszésének. A püspök előadása szerint 'ezt azért válaszolta, mert a magyar követ velencei származású lévén, attól félt, hogy valami titkot akart tőle kicsikarni. Végül a zavarban levő püspök felkéri a császárt, hogy adjon neki utasítást, hogyan viselkedjék a magyar követtel szemben.7 8 Ez az utasításkérés váltotta ki a császárból azt a választ, amelyből világosan értesülünk a Magyarország külpolitikai érdekeit teljesen figyelmen kívül hagyó, a nyugati hatalmak érdekeiért a török elleni harcban lekötött 77 ». . . nous desirons le repos de toute la chrestiente, afin d'auoir meilleur moyen d'ass'ster le roy de Hongrie contre les Turcz, erniemy de nostre foy catholique ; et que les armes cessent ... et qu'il ne soit nul bruyt de guerre entre les princes chrestiens .... le Turc gagne et se fortifie contre la chrestiente . . .« Mon. Habsb. i. k. 112. sz. 1621 szeptember 30-i levél. , 78 A levél legfontosabb részei : Wolsey »satis aperte dixit ei, non esse tempus aliquid faciendi contra Turcos, nisi prius debelletur Gallorum rex . . . monuit dictum oratorem, vt nomine regum suorum vellett inire cum pontifice et mte v. et rege Angliáé et aliis principibus vnum fedus ofensiuum contra Gallos . .-.« Mon. Habsb. i. k. 151. sz. 1521 december 12-i levél.
