Századok – 1952
Tanulmányok - Elekes Lajos: A délkeleteurópai népek összefogása a török hódítók ellen Hunyadi háborúiban 93
108 ELEKES LAJOS mint »igen előnyöset« említ. 31 A béke nagy területeket vont ki a török uralom alól, lehetővé tette a szerb állam helyreállítását, megjavította a magyarok, albánok, bosnyákok, havasalföldiek önvédelmi harcának korábbi feltételeit. Megfelelt tehát a török ellen küzdő délkeleteurópai népek érdekeinek. De nem felelt meg a pápa, Velence és a Habsburgok érdekeinek. A pápa pillanatnyi érdekei a háború folytatását kívánták, hogy annak eredményeit propagandája számára kisajátítva, eszközül használhassa a hívők felé létjogosultságának igazolására, eretnekmozgalmaktól és zsinati ellenpápa-jelöléstől megviselt hitelének helyreállítására. E mellett a pápaság, mely ezidőtájt kezdett velencei típusú signoria-vá átalakulni, közvetlenül érintve volt a hatalmas városállam érdekeiben is. Velence az adriai és égei tengerpartok gyarmatosítására törekedett ; érdeke volt ugyan, hogy a törökök innen visszaszoruljanak, de nem úgy, hogy ez egyben az ott lakó népeknek, ezek független államainak megerősödését jelentse. A Habsburgok, mint érintettük, a magyar királyság megszerzését s ennek érdekében Magyarország meggyengülését óhajtották. Mindezek az érdekek találkoztak abban a diplomáciai aknamunkában, mely közvetlenül a Magyarország s török ellen küzdő szövetségesei erősödését jelentő szegedi béke megkötése után, annak fel borítása érdekében indult meg Ulászló udvarában. ». . .Eugén pápa, hogy a figyelmet a bázeli zsinatról és az egyházi visszaélésekről elterelje, háborús uszítónak Magyarországra küldi egy szánalmas kardinálisát, Cezarini Juliust, aki a huszita háborúk idején szégyenletes futásával szomorú hírhedtségre tett szert; Cezarini a görög és római egyház egyesítését prédikálja, valamint új keresztes hadjáratot szárazon és vízen, a görög császárság helyreállítását, stb. Ugyanebben az időben a velenceiek és a génuaiak követeket küldenek Magyarországra, hogy azok a flottáról meséljenek, mely a Hellespontust foglalná el és lehetetlenné tenné, hogy a törökök csapatokat szállítsanak Ázsiából. Ékesen beszélő követek jönnek Franciaországból, Spanyolországból, Angliából, Aragóniából, Burgundi Fülöptől, Milano és Flórenc hercegétől. Mindezek statiszták voltak a pápai tréfa szolgálatában . . .« — Marx történelmi jegyzetei részletesen követik az eseményeket, mély elemzéssel tárva fel a béke felborítására szövetkezett erőket, melyeknek végül sikerült belevinniük Ulászlót a várnai kudarccal végződő hadjáratba s ezzel a délkeleteurópai népeket az előző évben kivívott eredmények legtöbbjétől megfosztották.32 Mint ismeretes, a pápai követ azzal érvelt, hogy »a hitetlennek adott hitet nem kell megtartani« ; hivatkozott a szövetségek helyzetére, a flotta nagyságára, a török kiszorításának vissza nem térő alkalmára ; érvek mellett a lelki kényszer eszközeitől sem riadt vissza. Elérte, hogy a békét felborítva, elindították a hadjáratot. Ebben azonban az előző évi ha4erőnek kétharmada sem vett részt. Ugyanis a béke hírére szélnek eresztették a hosszú hadjáraton győzelmes sereg jelentős részét, így a külföldi segédcsapatok mellett a »sok kiválót tett« hazai és külföldi önkénteseket, keresztes felkelőket is. Amikor a hajáratot elhatározták, ezeket már nem tudták összegyűjteni. Ilyen csekély létszámú haderővel (melynek láttán a havasalföldi fejedelem elszörnyedve mondta, hogy a szultán vadászni több emberrel indul) nyilván el sem indultak volna, -ha a pápai к övet és a velencei származású pápai flottaparancsnok 31 LándoÁB.: Marx jegyzetei a magyar történelemről. A Történettudományi Intézet Értesítője. 1/10—12. 135. o. 32 U. o.
