Századok – 1952
Tanulmányok - Elekes Lajos: A délkeleteurópai népek összefogása a török hódítók ellen Hunyadi háborúiban 93
A DÉLKELETEURÓPAI NÉPEK ÖSSZEFOGÁSA A TÖRÖK HÓDÍTÓK ELLEN HUNYADI IIABORÜIBAN 107 május végén, a havasalföldiek augusztus elején megújították a brassóiak kereskedelmi kiváltságait, ami ebben az időszakban mintegy a kapcsolatok fokmérőjének számított, mivel az erdélyi kereskedők egyben török elleni hírszerzők voltak.2 8 Ezt a szövetségi rendszert betetőzte a Szkanderral kötött kölcsönös segélynyújtási szerződés, melyet fentebb más összefüggésben említettünk. Az albán nép függetlenségi harcának nagy vezetője azonnal átlátta az összefogás tervének roppant jelentőségét ; ennek megfelelően válaszolt Ulászló szövetségbehívó levelére. Augusztus 4-én kelt válaszában hangsúlyozta, hogy a tervet ismertette csapatvezéreinek népes gyülekezetében. >>Egy sem volt köztük, — írta — aki ne azt javasolta volna, hogy részt kell venni ebben az általad ajánlott, annyira igazságos hqborúban . . . Nagyon őrültein magam is enyéim akaratán, mind a te érdekedben, mind a közös ügyért, midőn a mi katonáinkat és minden rendű embereinket, az én biztatásom nélkül, ilyen lelkesnek láttam. De ki is utasíthatná el, ha nem ellensége istennek és embernek, ezt a legigazságosabb háborút . . . bár adná az isten, hogy ebben a nagyszerű háborúban annyi erővel segíthetnélek, amennyi óhajt és lelkesedést viszek ; akkor nem sokáig maradna ebben a gyalázatban Európa, elnyomva a gonosz Murádtól. . ,«29 Más egykorú források : görög krónikák és hősköltemények, délszláv népénekek meggyőző vallomása mellett is, talán ez a levél a legékesebben szóló bizonyság arról, mily lelkesen karolták fel Délkelet-Európa szabadságvágyó, függetlenségért küzdő népei a török elnyomók elleni összefogás, közös harc gondolatát. Az összefogás, az ennek alapján elért sikerek eredménye volt, hogy a szultán békét kért, olyan feltételek mellett, aminőkre még nem volt, példa a török háborúk történetében. Maga ajánlotta fel a Magyaroszágtól korábban elhódított területek,. így a macsói és Szörényi bánságok egyes részei visszaadását. Ulászló ezzel szemben, Hunyadi ösztönzésére, a török helyőrségek kivonását követelte mindazokról a területekről, melyeket a törökök az előző időszak hadjárataiban foglaltak el ; követelte továbbá a bolgár és a szerb állam helyreállítását. A törökök kezdetben tiltakoztak, végül a bolgár állam helyreállítását kivéve az összes feltételeket elfogadták. Kötelezettséget vállaltak, hogy rövid határidőre nemcsak a bánságokat ürítik ki, hanem Szerbország legutóbb elfoglalt részét is (az úgynevezett Rácországot) gazdag ezüstbányáival, továbbá Hulmot, Hercegovinát, Albánia északi térségeit s általában mindazokat a területeket, melyeket Bolgárország határain túl hódítottak meg ; ezenfelül nagyösszegű hadikárpótlást ajánlottak.30 Ezen az alapon kötötték meg a szegedi békét, melyet Marx történelmi feljegyzéseiben • 28 Dracul, a havasalföldi fejedelem a brassói kiváltságlevél kiadása idején egy másik levelében »hatalmas, minden dicsőségre és tiszteletre méltó, nagyon kedvelt testvérének« címezte Hunyadit, Bogdan: Documentele privitoare la rela^iile Järii-RomâneÇti eu BraÇovul §i eu fara Ungureaseä. I. 77—78. о. Dracul kiváltságlevele a brassóiaknak, Hurmuzaki: Documente. XV/1. 32—35. о. A moldvai kiváltságlevél, Costächescu: Documentele moldoveneçti înainte de Stefan Cel Mare. II. 723—725. o. A városok hírszerző szolgálatára v. ö. Mátyás Király Emlékkönyv. I. 216. o. Hunyadi és a bosnyák király szerződése, Fejér: Genus. 68—71. o. 29 Katona: História Critica. XIII. 305—307. o. 30 A tárgyalások menetét és a béke főbb pontjait az elbeszélő források (Dlugosz, Chalkokondylas, Bonfini és Callimachus) alapján megállapította Teleki i. m. I. 393—395. o.; a hadikárpótlásra v. ö. Millenáris Történet. IV. 43. s к. о.
