Századok – 1952
Tanulmányok - Elekes Lajos: A délkeleteurópai népek összefogása a török hódítók ellen Hunyadi háborúiban 93
106 ELEKES LAJOS Noha kétségtelen, hogy a törökök aggodalma éppoly túlzott volt, mint a hadisikerek láttán Európát eltöltő várakozás, az sem lehet vitás, hogy a hadjárat rendkívül nagy katonai eredményei okot adtak erre. A katonai eredményeket semmivel sem kisebb politikai sikerek követték. Ilyenek voltak elsősorban a birodalom elnyomott népeinek egymásután fellángoló szabadságmozgalmai. Következményeiben különösen nagy jelentőségű volt az albán nép függetlenségi harcának fellendülése egy új, kiváló vezető irányításával, ki maga is a hosszú haj árat katonai sikereinek köszönhette szabadulását. Szkander bég (Kasztriota György) a krójai albán vezér, Iván fia volt. Apja a század elején hosszú ideig harcolt a hódítókkal. Leveretése után Szkander török fogságba esett ; kilenc éves korától renegátnak nevelték, abban bízva, hogy elfelejti népét s a szabadságot. De egyiket sem felejtette el. A november 3-i ütközetben török tisztként kellett volna résztvennie, de innen — életrajzírója, Barletius szerint Hunyadival titkon egyetértve —• még az összecsapás előtt eltávozott. Ezután kihasználva a birodalomszerte eluralkodó fejvesztettséget, hazatért, visszaszerezte apja várát s egyesülésre, együttes ellenállásra szólította fel népét. Ezzel vette kezdetét az albán nép függetlenségi harcának új, sikeres szakasza, melynek során számtalanszor verték vissza a túlerővel támadó szultáni hadakat. Szkander egyik első dolga volt, hogy felvegye az érintkezést Hunyadival. 1444-ben szövetségre lépett vele, illetve Ulászlóval s ez a szövetség, mint a délkeleteurópai összefogás legszilárdabbnak bizonyult formája, mindvégig meghatározta kettejük politikai kapcsolatait.26 A hosszú hadjárat sikerei következtében Magyarország külpolitikai helyzete megszilárdult. A Habsburgok (kik az ország gyengülését óhajtották, hogy hatalmi törekvéseiket könnyebben érvényesíthessék) és szócsöveik eleget panaszkodtak e miatt.2 7 Belpolitikáikig Hunyadi helyzete erősödött, ami'az erők összefogására, a központi hatalom növelésére irányuló törekvések érvényesülését jelentette. Hunyadi körül most kezdenek tömörülni a bárók visszaszorítását, a központi hatalom megszilárdítását követelő erők ; körvonalaiban már mutatkozik a későbbi Hunyadi-párt, melynek első fellépése azt eredményezi, hogy 1444 tavaszán az országgyűlés kemény (bár ekkor még végre nem hajtott) intézkedéseket hoz a hatalmaskodók, a központi hatalom csorbítói ellen. Ezzel összefüggően Hunyadi külpolitikai vonala fokozottabban érvényesült ; a török elleni összefogás keretei kezdtek kiszélesedni, államközi formái is határozottabb alakot öltöttek. Hunyadi barátsági, kölcsönös segélynyújtási szerződést kötött a törököktől s Cilleiektől egyidejűen szorongatott, pápától s Velencétől hitegetett, de nem segített bosnyák királlyal s bevonta őt a török elleni szövetség rendszerébe. Ugyanakkor a román fejedelemségekkel is megszilárdította a jó viszonyt ; ennek eredményeként a moldvaiak 26 V. ö. Kupelwieser : Dio Kämpfe Ungarns mit den Osmanen bis zur Schlacht bei Mohács. Wien und Leipzig, 1895. 107—108. o., jz. (Itt említem, hogy a szerző, mint általában a Habsburg-párti történészek, mindent megkísérel, hogy Hunyadi háborúinak, köztük a hosszú hadjáratnak eredményeit kisebbítse, az összefogás erejét, sőt lehetőségét kétségbevonja. Azért teszi ezt, hogy a Habsburgokat, kik az összefogást aláaknázták ós Hunyadi politikáját tőlük telhetően akadályozták, felmenthesse a felelősség alól.) 27 Ebben az összefüggésben különösen tanulságos Aeneas Silviusnak, Habsburg Frigyes akkori titkárának bizalmas levelezése. Aeneas, a későbbi II. Pius pápa, elvben maga is a török elleni összefogás híve, a hosszú hadjárat sikereinek tetőpontján savanyúan írta Schlick kancellárnak : a magyar ügyekben »nincs semmi biztató«, minthogy a háború eredményessége megszilárdítja Ulászlónak, a Habsburgok ellenfelének helyzetét, Fontes Rerum Austriacarum. 11/61. 242. o.
