Századok – 1951

TANULMÁNYOK - Esze Tamás: II. Rákóczi Ferenc tiszántúli hadjárata 30

RÁKÓCZI TISZÁNTÚLI HADJÁRATA 91 bosszú vezette, mint a katonai érdek. Németi tanácsa a kurucokhoz húzott, sőt már be is jelentette meghódolását a fejedelemnek, s azon mesterkedett, miiképpen adhatná át vitézeinek a várost. A kurucokkal való egyetértésüket valaki elárulta, s most meg kellett szenvedniök érte. Löwenburg a németi bírót217

tanácsosaival együtt magához hivatta, őrizetbe tétette, s Németiben 16-án este hat órakor kihirdette, hogy a várost hat óra múlva fel fogja gyújtatni. „Éjfélkor égő kanócokkal rohantak át a katonák Németibe és elhamvasztották".218 Augusztus 16-tól 29-ig nem történt nagyobb esemény Szafcmár alatt. A várbeliek próbálták menteni a kurucok elől az élést, azok pedig pusztították. Mindjárt a Németi elhamvasztására következő napon — talán megtorlás к éppen is — Rákóczi felgyújtatta a kommendáns búzaasztagait és elpusztíttatta a Szamos partján lévő kincstári és városi malmokat. 25-én Skottka Mihály harmincados és mások 200-on felüli ökrét liajtották el a kurucok a legelőről, pedig „a jövendőre nézve nagy segítség lett volna" a várbelieknek. A harmincados levelet írt a fejedelem udvari főkapitányának a marhák visszaadása érdekében, de elutasító választ kapott: már szétosztották a vitézek között.219 A 28-ról 29-re virradó éjtszakán a németi részen megint harc keletkezett a kurucok és a császáriak között, de ez csak két csapat találkozó harca volt. A kurucok három halottat és hét foglyot vesztettek. Az egyik fogoly kihallgatása során megerősítette azt a várbeliek között is szállongó hírt, hogy Rákóczi Vetésről, a vár nyugati oldaláról, a keleti oldalára, Pálfalvára akarja táborát áthelyezni.22

0

^ E mozdulata Szatmár város elfoglalása érdekében történt. A fejedelem maga tájékoztat minket erről а haditervéről: ,,A forró nyár kiszárította a forrásokat, elapasztotta a patakokat s a város fölött kettéágazó folyam nem tudta mindkét ágyát vízzel ellátni. Ezért a lakosok tanácsára ahhoz a tervhez folyamodtam, hogy a folyó egyik ágát eltérítem s innen támadom meg a nagyon elhanyagolt földsáncokkal és bástyákkal védett várost." A tervet tehát Szatmár lakossága kezdeményezte. Milyen erős kuruc vonzalom élhetett а szatmári polgárokban, hogy Németi szomorú esete nem vette el a kedvüket és készek voltak segíteni Rákóczit a helyőrséggel szemben! Az új táborhelyet maga a fejedelem jelölte ki. 26-án Bercsényi társaságában és ezer lovas kíséretében Pálfalvához és Ombodhoz szállott helyszíni szemlére. S miután a tervet kivihetőnek és a helyet alkalmasnak találta, elhatározta, hogy egész seregével átvonul a vár ágyúi alatt fekvő, de sűrű bozóttal fedett Pálfalvára. A menetet 29-én éjtszaka indította el hosszú hadoszlopban, melyet a várfal és a menet között lévő területen kis csapatok 217

A németi bírót Losonczi Jánosnak hívták volna a város monográfiája szerint (Sarkadi Nagy Mihály — Bartók Gábor, Szatmár-Németi szabad királyi város egyházi és polgári történetei. Szatmár, 1860. 260.), de ennek mintha ellene mondana Losonczi folyamodványa Rákóczihoz, amelyben ezt írja magáról: „előbb a fejedelem conventios szolgája Munkácson, most pedig Szatmár-Németi város birája". (Extr. Inst. 176. 1704. dec. 1. Galgóc.) — Matolcsi Borbély István „hütös-ember"-t vádolták azzal, hogy miatta égette volna el a német a várost, s emiatt Károlyban rabságot is szenvedett. A börtönből 1704. febr. 10-én Sennycy István generálisnak ezt írta: Darán „hallottam a falusiaktul, hogy jő a kuruc, s ezt én is a birónak megmondván, s megvivén a hírt commendántnak, generálisnak: ez hivatott, kérdvén, láttam-é? Mondván, hogy egyet sem láttam, engem elbocsátott. Hanem azután egy Szegedi nevü petei katona, az szökött be Domahidátul. az mondta meg mindenképen a dolgot, — s úgy égették fel a várost." (AR I. о. I. köt. 295.) 218

Diarium: aug. 17. — Kiss Kálmán, A szatmári reform, egyházmegye története. Kecskemét, 1878. 311, 823. 219

Diarium: aug. 17, 25, 28. 220

Diarium: aug. 29. I