Századok – 1951
TANULMÁNYOK - Esze Tamás: II. Rákóczi Ferenc tiszántúli hadjárata 30
90 ESZiE TAMÁS A sziget keleti sarkában áll a vár: öfcszögletű, földsáncokkal és cölöpzetakke! védett erődítmény. Alatta a Szamos kanyarulatában elhúzódva nyugszik a város. Vele szemben, a szigeten kívül a Szamos túlsó partján elnyújtózva Németi városa. A szigetről három hídon át lehet kijutni a Szamoson túlra. Egyiken a várból a folyó jobbpartjára, a másikon a balpartra, a harmadikon pedig Szatmár városából Németibe. Rákóczinak tehát úgy kellett intéznie a hadi műveleteiket, hogy a Szamos mindkét partját ellenőrzése alatt tudja tartani, hiszen elsősorban a német lovasság élelemszerző portyázásait akarta megakadályozni. Két lehetőség között választhatott: vagy kettéosztja seregét, hogy egyik a folyó jobbpartján, a másik a balparton operáljon, vagy pedig állandó hidat tart a Szamoson. Alkalmas tisztek hiányában az utóbbi megoldást választotta: Óvárinál hidat veretett, s táborát a hídfő védelmére nem messze, Vetésnél helyezte el. E táborütés és hídverés a kurucok ügyességének és a lakossággal való együttműködésének mesterműve volt. Rákóczi még Gern esnél táborozott, Károly még meg sem adta magát, de a vetési birtok jobbágyai, Kökényesdy Ferenc szatmári alispán parasztjai, már készítették a hidat és a tábort — csendben és észrevétlenül. Glöekelsperg tudta, hogy Rákóczi elindult a gencsi táborból és Vetés felé tart, de arra nem is gondolt, hogy szinte szemeláttára készítik számára a táborhelyet és a hidat a vár alatt. Í6-án, a kurucok megérkezését követő napon, suttogó hírekből tudta meg a valóságot: a fejedelem hadai megerősített táborban Szatmár közvetlen szomszédságában vannak.51 ' Hinni sem akart a fülének; Donec őrnagyot 300 lovassal a németi hídon keresztül Darához küldte a szembenlévő híd és tábor megszemlélésére. A hidat a túlsó parton hídfő védte, négy falikonétával megerősítve. A németek szét akarták rombolni a folyót medrébe szorító gátat, s közben harcba keveredték a kuruc lovassággal a darai parton. A győzelem a németeknek intett, s már üldözték a hi don át visszaözömlő kuruc lovasokat, midőn a gyalogság és az ágyúk közbelépése megfordította a hadiszerencsét. A hajdúk támadása és a falkonéták sűrű tüzelése visszafordította a hídra rontó ellenséget A németek a várbeli hadinapló szerint csak egy halottat veszítettek a harcban. A kurucok vesztesége nagyobb volt.215 A generális a vereségért Kökényesdy alispánt tette felelőssé: miért nem jelentette a birtokán, a Szamos mindkét partján, három napon át folytatott táborverő és hídépítő munkálatokat? — sa várban fogságra vetette. Néhány nap múlva azonban elbocsátotta, nyilván azért, mert nem volt részes jobbágyainak a kurueokkall való együttműködésében. A védelme alá húzódott nemességre azonban most már gyanakodott, sőt azokat, akik a városban katonai szolgálatot nem teljesítettek, mind a várban helyezte el. Katonaságát is szorosabb gyeplőre fogta. A gyalogságot a városból már Károly elestének hírére 14-én felrendelte a várba, most pedig lovasságát vonta be a császár malma mellett lévő táborból a palánkokba. Főtisztjeivel tanácskozást tartott a két város: Szatmár és Németi sorsáról. E gyűlésen Németi elpusztítása mellett döntöttek.216 E döntést azzal indokolták, hogy a várost a rendelkezésre álló katonasággal tartósan nem lehet megvédelimezmi, s ezért jobb tűzzel elhamvasztani, mintsem hogy az ellenség kezére kerüljön. A tiszteket azonban inkább a 214 A vetési és a pálfalvai táborozásra nézve a fő forrás: Mémoires, V. 67—72. — A hídépítésre nézve I.: Diarium: aug. 15—16. 516 Diarium: aug. 16. — Húsznál több kuruc vitézről van feljegyezve Ugocsa vm. összeírásában, hogy „az óvári sáncban maratt". (Specificatioja azoknak, akik nemes Ugocsa Vármegyébül kegyelmes urunk hadaiban ab anno 1703 vadnak vagy elestek. Ugocsa vm lt.) 1 818 Diarium: aug. 14. Aug. 17-én: „Totus equitatus intra reveiinas circa arcem palizadis recenter firmatas hesterna die est collocatus".
