Századok – 1951
TANULMÁNYOK - Esze Tamás: II. Rákóczi Ferenc tiszántúli hadjárata 30
RÁKÓCZI TISZÁNTÚLI HADJÁRATA 11)7 pallosra ítéltetett. Már fel is rakták a szekérre, hogy a vesztőhelyre vigyék őket, mikor a szatmári polgárok könyörgésére megkegyelmezett életüknek.2 "7 Nem nehéz kitalálnunk, miiről szólhattak a fejedelem „titkos ígéretei": azt ígérte, hogy Károlyi bocsánatot kap, ha felesége kapitulál; birtokait nem engedi tovább prédálni, sőt oltalmazni fogja. Míg Károlyiné Bercsényi ajánlatát fontolgatta, ura számára Bécsben 'betelt a keserű pohár; alig türtőztetett dühhel, a sértett önérzet bosszúvágyával éppen távozóban volt a császárvárosból. Miként a tiszántúli hadjárat eseményeit általában, Károly meghódításának történetét is csak körvonalaiban ismerjük. Rákóczi a német őrség megfélemlítésére indított színlelt ostromról beszél: „Ügy tettem, mintha ostromolnám — a várat — és azzal fenyegettem, hogy felgyújtom". Károlyi azonban, aki Bécsből hazafelé tartva Rózsahegyen értesült vára elestéről, úgy tudta, hogy „vérrel vették meg a kurucok.2 0 " Valóban, két olyan Esze Tamás ezerebeii hajdúról is tudunk, aki Károly alatt vesztette életét. A váribeli Varga Tamás és a tiszaújlaki Kis János nem érhették meg a szegénylegények e nagy napját, Károlyi Sándor várának kapitulációját.20 9 Károlyiné augusztus 13-án feladta a várat. Rákóczi itt is megengedte, hogy a német őrség fegyvertelenül kuruc oltalom alatt békével elvonulhasson Szatmárra, de csak Hohendorf hadnagy és hét gyalogosa élt az engedelemmel, a többi Rákóczi szolgálatába lépett.210 ,.A lőtt capitulátió szerént a Károlyi uraság búzája és gabonája az ország hasznára és az ott való praesidium tartására rendeltetett.""'11 A gencsi táboron szövődtek a szatmári lakosok és kurucok első kapcsolatai. Említettük, hogy augusztus 9-én, Glöokelsperg bevonulásának napján, a kurucok a városiak nyáját is elhajtották. Most megbízott emberük azzal a kérelemmel járult a fejedelem orcája elé, hogy adassa vissza illendő váltságért. Rákóczi jóakaratot mutatott irántok; azt válaszolta, hogy bár a hadijog szerint a nyáj a kurucok jogos zsákmánya, merít ellenséges vár alól hajtották el, mégis barmonként három forintjával visszaválthatják. Ez a szatmári polgár hozta azt a hírt a várba, hogy Rákóczi tábora elmozdult Gencsről, s Majtény—Vetés irányában halad előre.212 3. Augusztus 15-én a kuruc tábor már a Szamos balpartján, Vetésnél van, 8—10 kilométernyire a vártól. Rákóczi és a szatmári helyőrség harcait csak úgy tudjuk nyomon kísérni és tisztán látni, ha magunk elé terítjük a vár és az alatta elterülő két város: Szatmár és Németi közel egykorú, Pni о rat o-féle rajzát.213 Szatmár: a vár és a város, ebben az időben szigeten fekszik, melyet a Szamos két ága fog közre. 207 A dolhai rabok sorsáról 1. Gálifi György aug. 2-i levelét Károlyinénak. (Kárólyi-Oklevéllér, V. 23—24.), továbbá a Diarium aug. 1-i tudósítását: „Fuissetque id baud dubie executioni demandatum, nisi considerate moderno turbulente rerum statu, oportune allatum fuisset circa Debreczinum a Rakoczianis captos sex vei 7 cives Szattmarienses, cumquibus ne ii pariformiter procederent, a senatu Szatthmariensi, ut supplicium hoc prorogaretur, aegre fuit impetratum". — Károlyi birtokának pusztulásáról aug. 1-én Bécsből ezt írta Barkóczynak: „Ugy hallom, hogy méneseimet, marháimat elhajtotta diószegi kamarára Rákóczi s Bercsényi, városomot pedig felégette". Értesülésének hitelét bizonyítja Dul Mihály Kohárynak írt jul. 29-i levele. (Thaly-gyüjt. II. 35—36, 148—149.) 208 L. Károlyi leveleit Koháryhoz: Rózsahegy, aug. 25. — Kassa, szept. 13. Mindkettőt Thaly idézi: Bercsényi-Család, III. 41. 200 Az ezred 1706. febr. 13-i szurdoki mustrája szerint. (Károlyi 1706. évi mustrakönyvében.) 210 Diarium: aug. 13. 211 „Károlyi buza s gabona iránt" kiadott keltezetlen pátensében mondja Rákóczi. (Prot. Exp.) 212 Diarium: aug. 12, 14. / 213 Misforia di Leopolde Cesare c. műve (Bécs, 1670.) 456 lapján Szatmár, a 724. lapon Kalló és Várad, a 726-on Kővár képe ill. alaprajza látható. Lerch metszetei.
