Századok – 1951
TANULMÁNYOK - Esze Tamás: II. Rákóczi Ferenc tiszántúli hadjárata 30
RÁKÓCZI TISZÁNTÚLI HADJÁRATA 11)7 ember, akinek Bercsényi >,még a német világban" jó hasznát vette, midőn Tureczky István lengyel slachtával villongott a széleken,19 6 Ungvárban egy Schvetník nevű német kapitány parancsolt az őrségnek és Ung vármegye, meg az odaszorult nagyszámú nemesség fegyveres népének. Augusztus 18-án éjjel Becza hirtelen rácsapott puskásaival a városra és Bercsényi marháit a hegyekbe mentette, a nemesekét pedig zsákmányul vitte.18 7 Ilosvay azért jött, hogy Becze seregét összegyűjtse, megszervezze és Ungvár alá vigye. Vállalkozása sikerrel járt. Szeptember 17-én a Rákóczi „hüségire esküdt köznemesi és paraszti rendek s kivált az ungvári krajnákrul lejött és szedett gubás orosz had a városba szállott". A várbelieknek sikerült ugyain még aznap kinyomni őket, de ,,másnap viszont beszállottak és megsokasodván, Ungvár várát körülszállották", s többé „egy lelket sem bocsátottak a várba".188 Még be sem fejeződött a kurucok máramarosi vonulása, már Zemplénben egy másik csapatuk halad előre Szentmairjay Ferenc ezereskapitány vezetésével egészen a határig. Zemplén nemessége Barkóczy csiosvai várába zárkózott fenn a hegyek között. Egy héttel Huszt eleste után nyolc kuruc zászlóalj Homonna tájára érkezett és Tavi»máról a várat kérette.18 8 A máramarosi hadjárat és Huszt megvétele ráébresztette a nemeseket arra, hogy nem bízhatnak többé a várak oltalmában, mert a kurucok ostromszerek nélkül is egymásután szerzik meg az erősségeket. A császár huszti vára magát sem tudta megvédelmezni, nemhogy a gondjaira bízott vármegyét. Csak egyetlen út marad: a meghódolás. Huszt elestével a nemeseknek egy újabb csoportja áll át Rákóczihoz, de ezek már inkább színből, mint szívből lesznek kurucokká. A Perényi bárók nem régen még Dolhánál vitézkedtek, s halállal fenyegették Rákóczi után sóhajtó jobbágyaikat; д máramarosiak Rákóczit gyalázó beszédeiről már szólottunk tanulmányunk elején. A kuruc szegénylegények örömmel fogadták a középnemesség ama derék tagjait, akik a kurucságot még Thököly oldalán tanulták s nyereségei a felkelésnek, de bizalmatlanok a Perényi Miklós""" formájú új kurucokkal szemben, és sötét színekkel festik őket: „kénytelenségből kurucokká lettek" de szívük a császárhoz húz, „hímeznek-hámoznak mindenféleképpen." 196 Becza (Becsa, Bocsa) személyéről csak annyit tudunk, amennyit Bercsényi mond róla leveleiben. Tureczkyvel való „kis háborui"-ra nézve Thaly előadását (Bercsényi-család, III. 53.) Bercsényi Szkolyáról 1710. nov. 29-i levelében foglaltak szerint (AR I. о. I. köt. 620.) kell helyesbíteni. 197 Egy aug. 19nén Ungvárról Kassára küldött levél szerint. (Thaly-gyüjt. II.) — L. még az „ungvári keménkedések" ügyében indított vizsgálat jegyzőkönyvét: 1704. márc. 28.) O. L. Lymbus. Ser. I. fasc. 68—69.) — Ungvár ostromára nézve az első adat Nemínyi Gáspár hadnagy folyamodványa: „Mingyárt, hogy az Isten Nagyságodat Lengyelországbul kihozta" egynéhányad magával Ungvár alá ment; a várban lévő labanc négy ökrét elnyerte." (Extr. Inst. 184.) 1,8 Pálóczi Horváth György bejegyzése a család naplójába. (MHHS XXXIV. 252.) 109 Aug. 20-án Szentmarjay Ferenc Tőketerebesnél volt, gyalogsága feldúlta az itteni pálos klastromot. Az ezereskapitány az esetről ezt írta Rákóczinak: „Minekutána parancsolt volna Felséged nékie, hogy nemes Zemplén és a körül levő vármegyékben hadat gyüjtsen, szintín abban fáradozván, Terebestü! némely puskás emberek eleibe mentek, kik is az ő elöljárójával öszve puskáztak, de vissza vetettetének. Aki is Terebest végére akarván menni az olyatén hajdúságnak, s magáévá akarván tenni, az ott való paulinusok klastromábul hozzájok puskáztak és megsebesítettek némelyeket, kire felindulván a gyalogsága, rajtok mentenek, sokaknak javaiban prédát is hántanak." (1707. okt. 1. Extr. Inst. 81. O. L. Lymbus. Ser. L fasc. 87.) V. ö. A Szabolcs vármegye által folytatott vizsgálat 1708. jul. 9-én kelt jegyzőkönyvével. (Szabolcs vm. lt. Fasc. 9. Act. nro 33.) — A zempléni hadjáratot Thaly a Barkóezy-Hadik levéltárban lévő, Barkóczy Ferenchez intézett, levelek alapján vázolja. (Bercsényi-család, III. 54.) A Csicsva várában lévő őrség okt. 1-én kelt levele: Thaly-gyüjt. II. 310. 500 L. Komáromy András, Perényi Miklós egri városparancsnok (1705—1710). HK 1915. Elrettentő példa arra, hogy a Rákóczi-korral foglalkozó történetírás mennyire
