Századok – 1951
TANULMÁNYOK - Esze Tamás: II. Rákóczi Ferenc tiszántúli hadjárata 30
RÁKÓCZI TISZÁNTÚLI HADJÁRATA 83 Porosalmy Istvánt, a pénzverőház inspektorává pedig Ramocsaházy Györgyöt, majd Ajtay Mihályt, nevezte ki.18 8 A muskotélyosokat egy soimkútpataki nemes Nagybányáról az erdőkön „csodálatosan" visszakalauzolta Kővárba, de már „a kurucoktól imfiiciátusok lévén" csak bomlasztották az őrség fegyelmét. Mindjárt másnap nyolc elszökött közülük, s néhány nap múlva „némely németek" már összeesküvést is szőnek parancsnokuk ellen: meg akarják ölni, hogy Telekit tegyék „kuruc commendánsnak".189 A német katonaság fegyelme rohamosan lazul mindenütt, s a parancsnokok csak drákói eszközökkel tudják fenntartani közöttük a rendet. Az őrség zendülése folytán kerül a kurucok kezére Huszt vára is. A máramarosi öt koronaváros ellenállás nélkül hajtott fejet Majos János seregének, s a vármegyének sem volt kedve ujjathúzni vele. De amíg a huszti várban német katona parancsolt, addig nem lehetett szó teljes meghódolásról. Huszt megszerzése a kuruc leleményesség és vakmerőség legjobb példája, s Ilosvay Imre ügyességét dicséri. Láttuk, Huszt is menedékhelye volt a kurucok elől futó nemeseknek, Ilosvaynak tehát nem volt nehéz — labancot játszva — bejutnia. Az ötven főből álló német őrség gyűlölte parancsnokát, s elégedetlen volt, mert évek óta nem kapott zsoldot: amikor Ilosvay „zsákmányul ígérte nékik" br. Eytner életét, kapva kapták lázító beszédén. Augusztus 17-én hajnali két órakor felzendültek, parancsnokukat megölték, s a vár kapuit megnyitották a kurucok előtt. Pannovicz hadnagyot kivéve mindnyájan felesküdtek Rákóczi hűségére.190 A szegénylegény éneke így számol be a nagy eseményről:19 1 Híres Huszt vára Máramarosban Miképen esék birodalmunkban? Mii szegénylegények voltunk csak alattomban. Magam láttaip. Tokos uram Futott pallosban. 188 A Nagybánya mcghódolására vonatkozó forrásokat A nagybányai pénzverőház sorsa a Rákóczi-szabadságharc kezdetén c. dolgozatomban közöltem. (NK 1949—1950.) 189 Teleki-napló: aug. 24—25, 27. 190 Huszt megvételére nézve 1. a következő forrásokat: a) Visk város jegyzőkönyvét. (Idézi Thaly a Bercsényi-család-ban: III. 45.) b) Mémoires, V. 60—61. с) Diarium: aug. 19. d) Stepney szept. 5-i jelentését (AR II. о. I. köt. 33—34.) e) Seeau szept. 18-i levelét: „Die Gvarnison revoltiert und sich dem Feind nebst der schönsten Artellerie, Munition und Vorrath ergeben." (DFS II. 303.) — Cserei megbízhatatlanságára jellemző, hogy Huszt megvételéről ezt írja: „Rákóczi Máramarost meghódoltatja, és Huszt várát is a német comendans neki feladja1'. (320.) — Tlialy is félreérti Ilosvay Imre cselekedetét, mert ezt írja róla: „Álruhában a várba lopódzott, s a németeket a parancsnokra lázitá." (Bercsényi-család, III. 44—45.) Rákóczi világosan mondja, hogy Ilosvay „visszavonult" a várba, de ő csak cselből, nem úgy, mint a kurucok elől visszahúzódó nemesek. — Segítségére volt egy „Hennik Rajnoth Johannes'' nevű német, aki „idegen nemzet lévén, Huszt várának megvételében nemes országnak nagy hasznára volt", ezért száz kősót kapott (Rákóczi rendelete Majos Jánosnak: Tokaji tábor, 1703. nov. 10. O. L. Missiles, Fase. 157.) L. még Wagner, 744. 191 L. a 40. jegvzetet. — E strófája eltorzultan még egy jó század multán is élt (1832.): Nemes Huszt vára Máramarosba Mikor jutott -a mi birtokunkba. Akkor volt ám a magyarnak szörnyű hatalma, Akkor láttam német uram a plundrába. (Fabó Bertalan, Egy ismeretlen nótagyüjteményröl. Magyar Zenetudomány. 1907. 13-15.) 6*
