Századok – 1951
TANULMÁNYOK - Esze Tamás: II. Rákóczi Ferenc tiszántúli hadjárata 30
82 ESZiE TAMÁS kezetükben az 1698-as ugoe&aá kurucvilág, miikor a nemesek Ugocsában és Beregben „nagy bujdoklással laktak". Sovány vigasztalás volt számukra, hogy Majos seregének elvonulása után alig egy héttel Andrássy Jeremiás, Szatmár vármegye néhány főre olvadt nemesi seregének hadnagya, a szatmári őrség huszárjaival összefogdosta és a várba rabul vitte azokat, akik a nemesi kúriák felprédálásában részeseik voltak.1 8 ® Ugocsából a sereg Máramarosba ment át, hogy Huszt vára elfoglalásával a vármegyét Rákóczi hűségére hajtsa. Augusztus 14-e táján Máramarosszigetről írt Majos János Nagybánya városának: kemény levélben arra intette őket, hogy hódoljanak, míg nem késő, -mert ha nem engedelmeskednek, vagyonukat prédára veti, a bírót és a tanácsot karóba huzatja. A város követei az ezereskapitány fenyegetésével Szatmárra szaladtak tanácsot kémii, de üres biztatásnál egyebet nem kaptak. A Máramaros felől fenyegető veszély azonban egyelőre elmúlt fejük felől, mert Majos Szigetről Huszt vára alá távozott, s ezért nem is nagyon törődtek második levelével, amelyben néhány tonna lőport, ónt, töltést, zászlóknak való kelmét kívánt tőlük. A veszedelem onnan szakadt rájuk, ahonnan nem is várták.187 Augusztus 13-án váratlanul „más rendbeli kurucok" támadták meg a várost. „Békésy András, Lantos János, Balla Urszuly hadnagyok két zászlóval és egynéhány gyalogok az városhoz és alá estve felé sebesen jővén, az Magyar-kapu eleiben állván, hatalmasul sürgették s kévánák, hogy a várost adjuk fel a méltóságos fejedelem számára". A támadó csapatban ott volt „amaz régi híres tolvaj hollómezei Pintye Gligor" heted- vagy nyolcadmagával. A jelek arra vallanak, hogy Nagybánya megtámadását ő kezdeményezte. Kegyelmet kérő követét már elindította a fejedelemhez, s érdemes voltát valami rendkívüli cselekedettel akarta megbizonyítani. A kurucok bizonyára tudták, hogy miikor kell a várost megszállni ok; ha csak egy napot késnek, a pénzverőház berendezése alighanem a németek kezére kerül. Schultz kővári kommendáns 35 muskotélyosa egy káplárral imár ott volt, hogy a monetáriát beszállítsa a szatmári várba. A városbeliek a kurucokkal „sok beszédek után" abban állapodtak meg, hogy — este lévén — kezeseket váltanak, s másnap reggel kötnek megállapodást. A „muskotélyosok franciák lévén, többire azon kuruc zálogokkal boroznak, nyájasan társalognak és kezeket beadják, hogy ők is kurucokká lesznek." Másnap abban állapodtak meg, hogy a város követet küld a fejedelemhez és az ő döntésére fogják bízni a hódolás kérdését. Egy váratlan botrány azonban felborította а szép egyességet. A kurucok nem voltak megelégedve az étellel és itallal, amit a tanácstól kaptak, s „a húst, kenyeret széjjelhányván, a boros átalagnak fenekét kiverték és a kapura nagy ciühöséggel jővén, a külső kaput bevágták, közöttük fő és első lévén Pintye, ki „maga is vágta a kaput". Puskázás támadt, s „egy Decsi István nevű bíróság-viselt ember úgy lő, hogy Pintye szörnyű halált hal." Az eset után másnap reggel a tanács felesküdött Rákóczi hűségére, s követeit: Fekete János kamarai udvarbírót és Proczsner Mihály volt verőházi tisztet azzal a megbízással küldötte el Rákóczihoz, hogy a történteket indokolják meg és fogadjanak néki engedelmességett. Ök azonban Glöckelsperghez mentek, ezért csak а város második követsége hozhatta meg д fejedelem jó válaszát és oltalomlevelét. Rákóczi a város parancsnokává 186 Diarium: aug. 4., 6. — Az 1698. évi ugocsai kurucmozgalomnak nincs irodalma. Okmányait az O. L.-ból (Camera Scepusiensis. Repraesentationes, informationes et instantia«;.) és a Károlyi-levéltárból (Kuruckori iratok) gyűjtöttem össze. — Diarium: aug. 12. 187 Thaly forrása az esemény elbeszélésében a város jegyzőkönyve volt. (Bercsényicsalád, III. 42—44.) Ö említi Majos János Huszt alá távozását is.
