Századok – 1951

KRÓNIKA - 585

krónika Elkészült és az Akadémiai Kiadónál már kiadás alatt van Andics Erzsébet kétkötetes műve a szabadságharc főúri árulóiról. Ugyanitt jelenik meg Benda Kálmán forráskiadványa a magyar jakobinus perről. A Közoktatásügyi Kiadónál már nyomdában van Ledercr Emma könyve: „Az ipari kapitalizmus kezdetei Magyarországon", Babies András „A pécsi bányák története" c. munkája. Megjelenés előtt áll Pach Zsigmond Pál: „Az eredeti tőkefelhalmozás Magyarországon*'' c. munkája is a Szikra kiadónál. A Magyar Történelmi Társulat elkészült és folyamatban lévő kiadványaival a szocializmust építő magyar nép mind fokozódó történeti érdeklődését kívánja szolgálni. Történészeink munkáikban mind eredményesebben alkalmazzák a marxizmusleninizmus tanításait, s minden remény megvan arra, hogy a következő évben is bő és értékes termésről számolhatunk be. Előadások Az 1951-es évben a Társulat folytatta tudományos előadássorozatát. Az előadások tematikájának összeállításában a Társulat vezetősége figyelembe vette a folyamatban lévő kutatásokat, megemlékezett a társadalmi haladás, a magyar történet nagy évfordulóiról. Ilymódon az ünnepi- és vitaelőadások egyben képet adtak a mind nagyobb területen foíyó munkálatokról. Kató István, egyetemi docens „A magyar jakobinus mozgalom néhány kérdéséről" beszélt. Előadását bővebben s cikk formájában a Századok olvasói az 1951-ben megjelent 84. évfolyamból ismerik. Kató István elsősorban a Martinovics személye és értékelése körül lefolyt vitával és annak ideológiai hátterével foglalkozott. Benda Kálmán hozzászólásában főként a mozgalom egyes résztvevőinek (Hajnóczy, Kráy, Öz, Szlávy György) a szervezésben, a mozgalom ideológiájának kidolgozásában kifejtett munkásságát ismertette. Adataival azt bizonyította, hogy a magyar jakobinusok korántsem játszottak passzív szerepet; a mozgalom aktív vezetése mellett — legalább annyi figyelmet érdemcinek, mint Martinovics. Paulinyi Oszkár, az Országos Levéltár osztályvezetője a titkos káték alapján a mozgalom programmjának a parasztság felé szóló részével foglalkozott. Megítélése szerint a mozgalom megtette a kezdő lépéseket a parasztság megnyerésére, s több adat van arra, hogy a parasztság vonzódott törekvéseikhez-Fekete Sándor „Vasvári Pál, a forradalmi demokrata" c. előadásában a magyar forradalom és szabadságharc példaadó alakjával foglalkozott, akkor elkészült monográfiáját és készülő népszerű kiadványát mutatva be a hallgatóságnak. Vasvári, aki kezdettől fogva vezető szerepet játszott a forradalomban, a polgári demokrácia következetes nemzeti és társadalmi programmja alapjáh állt. Munkáiban — ha bizonytalanul is — ezen is túlment s olyan társadalom képét rajzolta fel, mely már nem a burzsoáziáé, hanem a dolgozó millióké. A Párizsi Kommün 80. évfordulója alkalmából a Központi Egyetem aulájában tartott ünnepi ülés előadója Gerőné Fazekas Erzsébet egyetemi tanár volt. Előadásában rámutatott arra, hogy 1871-ben első esetben váltotta fel a burzsoázia diktatúráját a proletariátus diktatúrája. Foglalkozva a Kommün létrejöttének előzményeivel, hangsúlyozta, hogy a francia burzsoázia a nemzeti érdekeket sárbataposva, a munkásosztálytól való félelmében szembefordult a francia nép nemzeti mozgalmával. A Párizsi kommünárok harca nem volt hiábavaló. Marx és Engels felismerték a Kommün jelentőségét, s tapasztalatait a proletariátus diktatúrája elméletének konkretizálására használták fel. Lenin és Sztálin a II. Internacionálé opportunistái elleni harcban nyúltak vissza a proletariátus első diktatúrájának nagyszerű forradalmi tapasztalataihoz. A Párizsi Kommün szikrája a Nagy Októberi Szocialista Forradalomban lobbant lángra. Az előadó elemzését a marxizmus-leninizmus klasszikusainak a Kominünre vonatkozó, javarészt magyar nyelven eddig meg nem jelent megállapításaival .támasztotta alá- A Magyar Munkásmozgalmi Intézet két munkatársa szólt hozzá az előadáshoz. Aranyossi Pálné Frankel Leóról, a párizsi Kommün magyar miniszteréről beszélt, Erényi Tibor a Kommün magyarországi kisugárzásáról közölt érdekes adatokat. (L. Társadalmi Szemle, 1951. március ) Mód Aladár egyetemi tanár „A magyar munkásmozgalom az első világháború előtt" c- előadásában újonnan átdolgozott, akkor megjelenés előtt álló müvének