Századok – 1951

SZEMLE - Kautsky Károly: A szocializmus előfutárai (ism. Kulcsár Zsuzsanna) 580

szemle csai, céhlegényei, sőt a XVI. század plebejusai, valamint a modern proletárok közt fennállnak. A proletár szó e helytelen használatára Engels nyomatékosan felhívta Kautsky figyelmét. E hibához hasonló az is, hogy Kautsky állandóan kommunizmusról, kommunistákról beszél, anélkül, hogy tisztázná, hogy nem modern értelemben vett kommunistákról van szó, hanem olyan elemekről, akiknek követeléseiben, elveiben vagyonközösségre vagy fogyasztási kommunizmusra való törekvés található-Nem veszi tekintetbe Kautsky Marx és Engels alapvető megállapításait a városok keletkezésének okairól. Polgári történészek elméleteinek befolyását mutatja, hogy a városok keletkezését részint a piacból vezeti le, részint abból a tényből, hogy egyes falvakat fallal vettek körül. Nem mutat rá világosan sem a városok keletkezésének alapvető okára: a termelőerők, a társadalmi munkamegosztás fejlődésérc, sem az osztályharc szerepére a városok kialakulásában. A céhek keletkezésénél is bizonyos polgári elméletek befolyásolják s nem ragadja meg a lényeges okot, egyáltalán nem mutat rá, hogy a céhek létrejöttének főoka a konkurrenciától való félelem. E hibás kiindulásból következik azután, hogy nem beszel a céhmesterck vagyoni differenciálódásáról, amely ellen a céh, mint testület, igyekszik, bár hasztalanul, védekezni. Kautsky egyébként másutt sem veszi tekintetbe a differenciálódást. Sem a városi lakosságnál, sem a bányatulajdonosoknál nem mutat rá a nagy többség lesüllyedésére, elszegényedésére, a mark-közösség tagjainak differenciálódására. A burzsoá történészek felfogásának átvételét mutatja a ferencesek kezdeti forradalmisagáról vallott, teljesen hibás nézete is. Kautsky nem ismeri fel a koldulórendek keletkezésének főokát s a koldulórendek főfunkcióját. E rendeket azért hozták létre, hogy az eretnekmozgalmak ellen harcoljanak, miután az eretnekmozgalmak külsőségeinek átvételével félrevezették a népet. A marxizmus tanításaival ellentétes nézetek mutatkoznak Kautskynak a népi tömegek harcáról vallott felfogásában. A rabszolgatársadalomból a feudális társadalomba való átmenetnél megemlíti a labszolgafelkelésekct, de kijelenti: „A rabszolgaság megszüntetése sehol sem volt a rabszolgák kitartó harcának következménye." (I. 55. o.j E felfogás alapvetően téves voltát mutatja meg Sztálin kijelentése: „A rabszolgák forradalma felszámolta a rabszolgatartókat és megszüntette a dolgozók kizsákmányolásának rabszolgasági formáját." (Alpatov: Üj szakasz az ókorról a középkorra való átmenet problémájának kidolgozásában. Voproszi Isztorii 1949. júl.) Máshelyütt is kifejeződik A szocializmus élőfUtárai-ban Kautskynak az a felfogása, hogy a forradalom, a kizsákmányolt tömegek fegyveres harca nem döntő s az erőszaknak nincs szerepe a társadalom fejlődésében. Ez fejeződik ki pl. a huszita háborúk értékelésénél, amikor kifejti, hogy a felkelés csak súlyosbította a parasztság helyzetét; s nem mutat rá a felkelés eredményeire s jelentőségére. A néptömegek fegyveres harcának és az erőszak szerepének lebecsülését mutatja az is, ahogyan a feudalizmus korai szakaszában a parasztságnak a katonáskodástól való távolmaradását magyarázza. Azt állítja, hogy a földesurak kizárólag azért vették át a paraszttól a katonáskodás súlyos kötelezettségét, (tehát azért fegyverezték le a parasztot), hogy az jobban résztvehessen a termelőmunkában. Teljesen "figyelmen kívül hagyja Kautsky azt, hogy a földesúri osztály uralma megszilárdítása és fenntartása érdekében fegyverezte le a parasztságot. A műben tehát többhelyütt megfigyelhető az, amire Lenin mutat, rá Kautsky későbbi magatartásával kapcsolatban: „Eltűnik a forradalmi erőszak, eltűnik az erőszakos forradalom." (Lenin: Vál. M. II. 445. o.) Tudjuk, hogy Kautsky később, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom után, mikor a burzsoázia bérenceként támadta Lenint és a Bolsevik Pártot, tagadta a proletárdiktatúra jogosultságát, valamint a burzsoá állam szétzúzásának szükségességét. Éppen ebben a kérdésben „vált nyilvánvalóvá Kautsky teljes szakítása mind a marxizmussal, mind pedig a szocializmussal". (Lenin: Vál. M. II. 445. o.) Noha Kautsky A szocializmus előfutárai-ban hitet tesz a proletárdiktatúra mellett, e kérdéssel kapcsolatos későbbi antimarxista állásfoglalásának előzményeit csíráiban megtalálhatjuk már e műben: manapság az a proletariátus feladata, hogy az államot meghódítsa és saját szolgálaiába állítsa". (I. 176. o.) Kautsky tehát már itt bizonyos fokig kifejti későbbi nézetét, Lenin szavai szerint „hozzájárul ahhoz, hogy a munkásosztály kezébe vegye a régi burzsoá államgépezetet, de semmiképpen sem megy bele abba, hogy a proletariátus szétzúzza, széttörje ezt a gépezetet". (Lenin: Vál. M. II. 445. o.)