Századok – 1951

SZEMLE - Kautsky Károly: A szocializmus előfutárai (ism. Kulcsár Zsuzsanna) 580

KAI TS К Y KÁROLY: Л SZOCIALIZMUS ELŐFUTÁRAI (Badapesí, Szikra, 1950. 65ß !.) Kautskynak e könyve, a „Szocializmus előfutárai" voltaképen csak egy /észe lett volna egy, a szocializmus történetével foglalkozó hosszabb munkának, amelynek elkészítését Kautsky és Bernstein tervbevette. Kautsky' e nagy munkát kénytelen volt abbahagyni. Az elkészült részekből, amelyek a szocalizmus előfutárait Platóntól és ;iz őskeresztényektől az újrakeresztelőkig tárgyalják, önálló könyv lett. A „Szocializmus előfutárai" tehát nem befejezett egész, annak ellenére, hogy nagy kort tekint át és hatalmas anyagot dolgoz fel. Alapos elemzéssel mutatja bc azokat az ó- és középkori mozgalmakat, amelyek szembefordultak koruk társadalmi berendezkedésével s bizonyos kommunisztikus elveket vallva, vagyonközösség megvalósítását tűzték ki céljukul. A mű legnagyobb része a középkori antifeudális mozgalmakkal foglalkozik. A középkorban a dolgozó nép feudalizmusellenes harcainak egyik formája az eretnekség volt. Kautsky könyve alapos vizsgálat alá veszi az eretnekmozgalmak közül azokat, amelyek kommunisztikus tanokat hirdettek, így az olaszországi és délfranciaországi eretnekségeket, a beghardokat, lollardokat, valamint a huszitákat, majd pedig a német reformáció és parasztháború történetével s azon belül Münzer Tamás irányzatával foglalkozik. A mű az újrakeresztelők szektájának történetével zárul. A munka egyes részei nem egyenlő értékűek. Engels Kautskyhoz írt levelében rámutat erre: „Könyvedről azt mondhatom, hogy mennél tovább jut, annál inkább javul. Platónt és az őskereszténvséget... még nagyon nem kielégítően tárgyalod. A középkori szekták már lényegesen jobbak ... A legjobb a táboritákról, Münzerről, az újrakeresztelőkrői szóló rész." (Marx—Engels. Vál. lev. 569. о.) Kautsky maga is kijelentette, hogy a Szocializmus előfutárai címnél találóbb volna a következő: „A kommunisták a német reformációban és előfutáraik-" Ezzel azt akarta kifejezni, hogy a könyv első fejezetei mintegy csak bevezetőül szolgálnak a mű központi, legjobban kidolgozott részeihez, a német parasztháborúról és az újrakeresztelőkrői szóló fejezetekhez. Kautsky e művében hatalmas forrásanyagot és gazdag irodalmat dolgoz fel s bámulatosan uralkodik anyaga felett. Nemcsak magukat a különböző kommunisztikus mozgalmakat írja le, hanem azt a gazdasági és társadalmi helyzetet is, amelyekből ezek a különböző mozgalmak sarjadtak. A gazdasági alap tárgyalása minden korszaknál, minden országnál alapos és kitűnő. Különösen a céhek ábrázolásánál, a mesterlegények helyzetének festésénél alkotott remeket. Megvan az a ritka történetírói tehetsége, hogy képes a dolgok mélyére hatolni, képes a jelenségek alapokait feltárni anélkül, hogy száraz teoretikussá válna, hogy elhanyagolná az élet külső jelenségeinek ábrázolását. Hatalmas erővel, művészien tudja az alapokoknak az élet felszínén megjelenő következményeit rajzolni. így pl- a mesterlegényekről írva nemcsak azt magyarázza meg kitűnően, hogy miért rosszabbodott helyzetük az ipar fejlődésével kapcsolatosan, hanem egyszersmind az olvasó elé tárja a legények mindennapi életét, szokásait is, Az eretnekmozgalmak tárgyalásánál, ugyanakkor, mikor alaposan, részletesen és soha sem sematizálva tárgyalja azokat a gazdasági és társadalmi viszonyokat, amelyekből a mozgalmak kisarjadtak, nem hanyagolja el az ideológia szerepének helyes megvilágítását sem. Emellett, éppen Engels alapvető útmutatására támaszkodva, el tudja kerülni az eretnekmozgalmak tanainak ábrázolásánál az ezen szektákról szóló polgári művek jellegzetes sajátságát: az eretnekségekről írt polgári művek, minthogy az eret-