Századok – 1951
SZEMLE - Dokumentumok a romániai kommunista párt történetéből (ism. Csatári Dániel) 575
szemle .">577 imperialista államok valódi céljait, a háborús veszély növekedését. Népszerűsíteni kell a Szovjetunió békepolitikáját, a szocializmus építése terén elért eredményeit, továbbá azt, hogyan oldották meg a Szovjetunióban a paraszt- és a nemzetiségi kérdést. A háborúelleni harcban le kell leplezni a jobboldali szociáldemokratákat, mivel r „A szociáldemokraták fontos szerepet játszanak a háború ideológiai és szervezeti előkészítésében . • . Betöltik a burzsoázia agitációs szekciójának szerepét a munkásosztály soraiban."7 A kongresszus külön foglalkozik a szakszervezeti és nemzeti kérdéssel. Ez utóbbi kérdésben hozott határozat rámutat arra, hogy a magyar burzsoázia nemzeti lobogó alatt harcol, azt a látszatot keltve, minfha az erdélyi magyar dolgozók érdekeit képviselné. A szociáldemokraták segítik az erdélyi magyar burzsoáziát ebben a törekvésében. így akarják gyöngíteni az erdélyi magyar dolgozók forradalmi, felszabadulási harcát. A IV. kongresszus, foglalkozva a kommunista ifjúsági szövetség kérdésével, kiemeli, hogy az ifjúsági szövetségnek minden támogatást meg kell adni ahhoz, hogy a fiatalság megnyeréséért folytatott harc eredményes legyen-1929- —1933 között a gazdasági válság éveiben a párt szervezi meg és irányítja a munkásosztály nagy forradalmi tömegharcát. Ezekről a nagy munkásmegmozdulásokról állapítja meg a párt 1930-ban tartott konferenciájának a nyilatkozata, hogy olyan politikai jellegű megmozdulások, amelyek azt bizonyítják, hogy a munkásosztály támadásba megy át a burzsoázia ellen. Ebben a belpolitikai helyzetben kerül sor a párt V. kongresszusára 1932 januárjában, melynek történelmi jelentőségéről szólva állapította meg Gh. Gheorghiu-Dej elvtárs: „A kongresszus először adta a romániai forradalmi mozgalmak perspektívájának mély analízisét, megbírálva minden, a leninisztálini vonaltói való eltérést és elhajlást, szétszórva a pártban levő ideológiai tévelygéseket."8 Az V. kongresszus szétveri azt a jobboldali szociáldemokrata nézetet, melynek értelmében a bekövetkezendő romániai burzsoá demokratikus forradalomban a burzsoáziának kell játszania a vezető szerepet. Továbbá kimutatja annak a szektáriánus baloldal: elhajló tételnek káros voltát, amely a romániai helyzetet úgy ítéli meg, mintha a proletariátus forradalma közvetlen kirobbanás előtt állna. A kongreszszus rámutat arra, hogy az ország a polgári demokratikus forradalom előtt áll, de ennek a forradalomnak a vezetőereje a proletariátus kell, hogy legyen, szoros szövetségben a parasztsággal. A párt főfeladatát a kongresszus a munkásosztály többségének megnyerésében jelöli meg, továbbá rámutat az alulról kezdeményezendő egységfront kiépítésének óriási fontosságára. A kongresszus harcos üdvözletét küldi a Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártjának, a Vörös Hadseregnek és a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának. Hitler hatalomra jutása után a párt mozgósít a hős vasufasok, a Vörös Grivila a proeçti és prahovai völgyi munkások sztrájkjának támoűatására, szervezte és irányította ezeket. Ezek a harcok, ahogy a K. P. Központi Bizottságának 1933 májusában lezajlott plenáris ülése értékeli, hatalmas csapást jelentettek az ú. n- gazdasági szanálás tervére, amit a román uralkodóosztály a francia bankárok segítségével akart megvalósítani. Az elért eredmények kiszélesítéséért, a fasiszta veszély ellen harcolva, a K. B. plenáris ülése 1933 júniusában a munkásegységfront kiépítéséről hoz fontos határozatot. A tömegekért folytatott harcot a K. B. határozata értelmében egybe kell kapcsolni a jobboldali szociáldemokraták elleni harccal, „akik, hasonlóan a német szociáldemokratizmushoz, megnyitják az utat a fasizmus előtt a demokrácia védelmének álaicában". Az alulról megteremtett munkásegységfront és népfront- feladata az új háborús veszély, a pacifista ellenzék és soviniszta uszítás elleni harc is. A burzsoázia a jelentős sikereket elért Pártra csapást akar mérni, hogy megfélemlítse a munkásokat. Ezért rendezi meg a vasúti munkások vezetőinek perét. A burzsoázia számításai azonban homokra épültek, mert Gh. Gheorghiu Dcj elvtárs vezetésével a vasutas dolgozók bíróság elé állított vezetői lettek a vádlók és Gh-Gheorghiu Dcj elvtársnak a tárgyaláson mondott szavai új lendületet adtak a munkásosztály harcának. „A per csalás, mert a vádlottak nincsenek a vádlottak padján. Az igazi vádlottak a kormányban, a vasútigazgatóságban és a reformista szakszervezetek vezetőségében vannak, a mai vádlók melletti és között. Az ítélet, amit hoznak, távolról sem félemlítheti meg a munkásokat, távolról sem riasztja vissza őket útjuktól; ellenkezőleg, cselekvésre fogja ösztönözni, új harcra fogja buzdítani őket "9 7 U. o. 72. o. 8 Dej: 30 éves harc Lenin és Sztálin zászlaja alatt (románul).- 19. o. 9 Dokumentumok, 191. o. 37 Száaadok — 7-70