Századok – 1951

SZEMLE - Dokumentumok a romániai kommunista párt történetéből (ism. Csatári Dániel) 575

578 "szejmle Hie Pintilie elvtárs a munkásosztálynak a következő harci útmutatást küldi: „Nem koldulni kell a jogokat, hanem harcok, sőt áldozatok árán ki kell vívni " Az 1934—35-ös évekből származó dokumentumok a pártnak az antifasiszta népfront és munkásegységfront megteremtésére irányuló harcáról adnak számot, amit az 1932 júniusi plenáris ülés határozatainak megvalósításáért folytatott. A fasizmus elleni hate az ország függetlenségéért folytatott harcot is jelentette. Ezt hangsúlyozza a Központi Bizottság 1935 októberi kiáltványa. „A fasizmus veszélyezteti л nemzet létét és függetlenségét... mi kommunisták forrón szeretjük népünket, kenyeréért, szabadságáért, kultúrájáért késedelem nőikül harcolunk, érette a legnehezebb áldozatokra is képesek vagyunk, leküzdve börtönöket, leküzdve a hatalmonlévők golyóit, mint rhilipescu, Encel, Ursu, Anna Pauker; mi kommunisták élére tudunk állni a függetlenség megvédésére irányuló mozgalomnak is." A Pártnak az antifasiszta népfrontért vivott harca eredményes volt. 1935-ben létrejött a Párt és dr. Petru Groza, az Ekésfronit elnöke között a harci szövetség. Л Párt K. B.-nak 5-ik plenáris ülésén kidolgozzák „Az antifasiszta népfront harci plattformiát a békéért, kenyérért és szabadságért." A plattform politikai téren föllép a háborús készülődés ellen, követeli a Hitler ügynökök kizavarását az országból, az államapparátus azonnali megtisztítását a reakciós fasiszta elemektől. Gazdasági téren a plattform fő harci követelései: a 8 órás munkanap, a fizetések felemelése, a hadiipar és a Nemzeti Bank nacionalizálása. Földet követel a földnélküli parasztoknak, de nem a nemzetiségi parasztok, hanem a román és a magyar bojárok földjeiből. Követeli még a plattform a nemzetiségek jogfosztottságának megszüntetését. A dokumentumok alapján megállapítható, hogy ebben az időszakban a Párt történetében külön fejezetet foglal el a Párt börtönben levő vezetőinek Gh. Georghiu-Dej, Vasilc Luca, Theohari Georgescu elvtársaknak a harca. A Doftánában (a román rendőrség hírhedt börtöne volt) lévő elvtársak 1938 februárjában pártkonfercnciát tartanak. A konferencia levelet küldött Sztálin elvtársnak, akinek életműve és példamutatása adott erőt a román kommunistáknak a legnehezebb pillanatokban is. A levél így végződik: „Konferenciánk forró forradalmi üdvözletét küldjük tehát Neked kedves Sztálin elvtárs, a nagy Lenin legméltóbb tanítványának és utódának és biztosítunk teljes odaadásunkról és szeretetünkről az általad mutatott úton vívott kemény harcban". Miután a Hitleri agresszió Romániát is le akarta igázni, a Párt fokozta harcát az ország függetlenségének megvédéséért. Ezt a harcot a Párt a Romániában élő népekkel együtt vívta. Egy 1939-ben keletkezett kiáltványban olvashatjuk: „fiijen a román nép, és az itt élő népek harci egységfrontja, a nemzeti függetlenség megvédése érdekeben". A bécsi diktátum ellen a Párt határozottan állást foglalt, az ország függetlenségének elárulásaként és hitleri megszállásának az előfeltételeként értékeli ezt a szégyenteljes eseményt. A Párt egyik brosúrája rámutat arra, hogy a hitleri agresszió elleni harc csak a Szovjetunió segítségével lehet eredményes. „A román és a magyar nép, a balkáni népek nemzeti függetlenségük ügyét az összes imperialista erők ellen csak a szocializmus nagy országának, a Szovjetuniónak a segítségével, közös harccal szerezhetik vissza". A Párt az ország függetlenségéért vívott harcban a legszélesebb egységfront megteremtésére törekszik. Az ú. n történelmi pártok áruló vezetői és a jobboldali szociáldemokraták minduntalan visszautasítják a Pártnak erre irányuló javaslatait. Az ország háborúba sodorása utáni helyzetben a Párt megindítja a történelmi harcát a Szovjetunióellenes háború megszüntetéséért. Ennek érdekében világos harci programmot terjeszt a nép elé. A Párt rámutat arra, hogy a hitleri megszállók Romániát kirabolják és saját nemzeti érdekei ellen kényszerítetíék a Szovjetunió elleni háborúba. A Pártnak 1943-ban sikerül megteremtenie a hazafias Hitlerellcncs frontot. A front létrehozását a burzsoá pírtok vezetői minduntalan igyekeznek megakadályozni. Ezeknek a hazaárulóknak, Bratianunak, Maniunak, a jobboldali szociáldemokrata Titel Petrescu-nak ezzel az volt a célja, hogy Románia angol-amerikai megszállását készítse elő Churchill terveinek megfelelően. Nem rajtuk, hanem a felszabadító kiidetését teljesítő dicsőséges Vörös Hadseregen múlott, hogy a népellenes, hazaáruló terv nem vált valóra. A Vörös Hadsereg 1944 elején maga előtt kergetve a hitleri fasisztákat, Románia határaihoz érkezett. A Dokumentum leközli Molotov elvtársnak a nyilatkozatát, amelyet ebből az alkalomból adott: „A Szovjet kormány köztudomásra hozza, hogy a Vörös Hadsereg üldözve a német-román csapatokat, átkelt a Pruton és román területre lépett- A Vörös Hadsereg legfelsőbb főparancsnoksága az