Századok – 1951
SZEMLE - Dokumentumok a romániai kommunista párt történetéből (ism. Csatári Dániel) 575
szemle vállalt- ,,Kezeik véresek a magyar munkások és parasztok vérétől, akiket lemészároltak, hogy megfojtsák a magyar Tanácsköztársaságot."3 A kormány háborús külpolitikája elleni harccal párhuzamosan folyik a küzdelem a kormány belpolitikai terror-intézkedései ellen is. Az 1920-as évben keletkezett felhívások beszámolnak a kormány aljas intézkedéseiről, a munkások gyűléstermeinek szétrombolásáról, könyvtárak elégetéséről. Az uralkodóosztály elleni sikeres harc döntő előfeltételét a Kommunista Csoportok a K. P. megszervezésében jelölik meg. ..A szocialista pártot át keli alakítani egy erős, politikai, kommunista párttá. A gyávákat, árulókat és ingadozókat ki kell zárni sorainkból." A szocialista pártnak a baloldali szárnya épp ezért követeli a szocialista párt kongresszusának összehívását. így. • kerül sor Bukarestben 1921 májusában a romániai Kommunista Párt megalakítására-A szocialista párt legális kongresszusa elsöprő többséggel szavazta meg a romániai K. P. létrehozását és a III. Internacionáléhoz való csatlakozását. A Kongresszus „megállapítja, hogy egyik legelső és legszentebb kötelessége csodálatának kifejezése az orosz proletariátus iránt, aki megvalósított dicsőséges művével és a kommunizmus ügyéért hozott megszámlálhatatlan áldozatával egyaránt bebizonyította, hogy a nemzetközi proletariátus élcsapatát alkotja."4 A kongresszus üdvözletét küldi a Kommunista Intcrnacionálénak. Békét követel Szovjetoroszországgal. A politikai foglyok szabadonbocsátásáért hívja harcba a romániai munkásosztályt. A kongresszus után tovább folyik a harc a párt megszilárdításáért és egyheforrasztásáért. Ennek a harcnak jelentős állomása 1922-ben a II. kongresszus. A II. kongresszus első határozata a belpolitikai helyzet mély elemzésével foglalkozik. Rámutat arra, hogy a burzsoázia támadást indított a Kommunista Párt ellen; elrabolta a munkásoktól kivívott jogaikat: a 8 órás munkanapot, leszállította *~a reálbéreket. A parasztokat becsapja, jelentéktelen földdarabokat ad nekik, földreform címén. Eladják a nemzet függetlenségét az angol és a francia bankároknak: „Az Antant tőke gyorsan gyarmattá alakítja az országot."5 Ő irányítja az ország külpolitikáját is, igyekezvén beletaszítani az országot a szovjetellenes háborúba- A kongresszus я párt feladatául jelöli meg a nemzetiségi mozgalmak felkarolását. А II. kongresszus kidolgozza a Párt ideiglenes szervezeti szabályzatát a Kommunista Internacionálé tézisei és határozatai alapján. A kapitalizmus ideiglenes stabilizációjának körülményei közötti új helyzetben az illegalitásba vonult párt III. Kongresszusa mutat utat a romániai munkásosztálynak. A kongresszus határozatai megállapítják, hogy a terheket a burzsoázia a munkásosztályra igyekszik hárítani. Az új helyzetnek megfelelően a romániai К. P. „a proletariátus vasszervezete kell. hogy legyen, szervezetében és szellemében bolsevik párttá kell alakulnia".6 A kongresszus külön határozatot szentel a szakszervezeti kérdésnek, megállapítva, hogy egyik legfontosabb feladat a párt befolyását a szakszervezetekben szélesíteni. A kongresszus foglalkozik a nemzeti kérdéssel is. Felhívja a kommunisták figyelmét a kérdés jelentőségére, rámutatva arra, hogy a kommunistáknak élen kell járniok a kormány nemzetiségellenes intézkedései elleni küzdelemben. A kongresszus a párt szervezeti kérdéseivel kapcsolatban hangsúlyozza: a párt szervezeteit illegálisan kell felépíteni, de ki kell használni minden legális lehetőséget, hogy a párt erősíteni tudja kapcsolatait a tömegekkel. Az említett fontos kérdések tisztázásával a kongresszus nagy segítséget nyújtott a pártnak, hogy eredményesen küzdjön a kormány terrorintézkedései és háb orús készülődése ellen. A párt ebben az időszakban jelentős munkás- és parasztmegmozdulásoknak áll az élén, ahogy a kötet dokumentumai tanúsítják. A húszas évek vége felé a párt főfigyelmét a kormány háborús készülődésére irányítja. Ezt mutatják a Párt IV., 1928-ban tartott kongresszusának határozatai is. „A kongresszus megállapítja, hogy a háború veszélye egyre aktuálisabb lesz. Anglia terveiben Romániának fontos szerepet kell játszania a Szovjetunió elleni támadás előkészítésében". A háborús veszély elleni harc területén feladatul jelöli ki a tömegek kiszabadítását a nemzeti llúziók rabságából. A tömegeknek meg kell mutatni az 3 U. o. 22. o. 4 U. o. 27—28. o. r> ü. o. 33. o. 6 U. o. 22. o.
