Századok – 1951

SZEMLE - Karcov; V. G.: A történelemtanítás módszertana az alsó osztályokban (ism. Batár Attila) 572

szemle árán értünk el." A patriotizmusra való nevelésnek is meghatározza főbb eszméit és fogalmát, így: „az élet alapja a munka", ez felkelti a gyermekekben a dolgozó nép iránti szeretetet, ,,a dolgozóknak a jobb életért vívott harca", mely a nép iránti büszkeségre. bátorságra nevel, „a Szovjetunió népeinek közös harca", mely a népek barátságának eszméjével hatja át őket, „idegen hódítók elleni harc", ,,a kultúra fejlődésének kérdése", a haza és a nép iránt érzett büszkeséget erősíti. Mindezek rávezetik a tanulókat a Nagy Októberi Szocialista Forradalom jelentőségének megértésére-A forradalom tette a Szovjetuniót élenjáró országgá, ahol egyenlőség van. a kultúra fejlődik, a dolgozók szabadon élnek. Egyúttal Karcov ki is jelöli, milyen történeti eseményekkel kapcsolatban milyen főbb történeti tényeket kell tanítani. Igen érdekes táblázatot készít az elsajátítandó fogalmakról és a történelmi tényekről, ami egyben megadja az egész évben tanítandó tanulmányi terv alapját. „Ez a táblázat segítséget nyújt ahhoz, hogy a történelemtanítás folyamán kiválasszuk azt, ami alapvető fontosságú, elválasszuk attól, ami másodrendű fontosságú. Ebből könnyen láthatjuk, hogy az eszmék sora vezérfonalként végighúzódik az egész tanítási anyagon, ennek következtében összekapcsolja az összes órákat egymással." „És — hangsúlyozza Karcov — egész történelmi folyamatot" kell feltárni- Ezzel aláhúzza azt is, hogy nem egyes elszigetelt tényeket kell tanítani, hanem „a Szovjetunió múltjának fő eseményeit és jelenségeit összefüggően, hatá-ozott rendszerben ismerteti; azaz a tanulókat a történelemmel mint folyamattal ismerteti meg". Ezután végigveszi az összes fő fogalmakat, amiket a IV. osztályban meg kell tanítani. Megmutatja például, hogy az osztályharccal kapcsolatos fogalmakat milyen legfontosabb témákon keresztül fogja megtanítani. 16 ilyen témát jelöl ki, így például „Razin felkelése", „1905. január 9-i véres vasárnap", „Az 1917. évi győzelmes októberi fegyveres felkelés" stb- Megvizsgálja ugyanakkor, hogy milyen célokat kell elérnie az osztályharccal kapcsolatos témákon keresztül. Először is azt, hogy az felébressze a szeretetet a nép iránt és a gyűlöletet az ellenséggel szemben. Másodszor, hogy megkapóan ábrázolja a néptömegek és vezetőik hősiességét. Karcov figyelmeztet bennünket arra, hogy az egyes fogalmakat nem lehet egyszerre, hanem fokozatosan kell megértetni a tanulókkal. Sőt lesznek olyan fogalmak, melyeknek megértését csak elő lehet készíteni a IV. osztályban, s amit a tanulók majd felsőbb osztályban fognak megtanulni és megérteni. Így például a burzsoá és földesúr közötti különbség lényegét-A történelem egyes eseményeinek tárgyalásánál az egyes tényeket közvetlenül is kapcsolatba hozzák napjaink kérdéseivel. De Karcov óvatosságra int bennünket. „Ebben a kérdésben minden esetben a legnagyobb elővigyázattal, megfontoltan kell eljárnunk A gyakorlati munkában az erőszakolt 'összekapcsolás', a jelen előráncigálása 'a fülénél fogva' gyakran visszatetszést szül s az ellenkező eredményre vezethet. Természetesen ez rendszerint azoknál a pedagógusoknál fordul elő, akik maguk nincsenek tisztában a történelem nevelő feladatával." Ez különösen fontos a mi számunkra, ahol az „aktualizálás"-sal kapcsolatban pedagógusaink sok hibát követtek el. A helytelen történelmi párhuzamokra mutat rá Sztálin elvtárs ismert beszélgetése Ludwig német íróval, aki Nagy Péterrel akarja párhuzamba állítani Sztálint. Sztálin elvtárs tiltakozik ez ellen „a történelmi párhuzamok mindig kockázatosak. Ennek a párhuzamnak nincsen értelme". De Karcov könyve egyúttal megmutatja a helyes összekapcsolást a jelennel és arra figyelmeztet, hogy ha nincs közvetlen kapcsolat a mult és a jelen eseményei között, a tanító maga ne állítsa párhuzamba я и egyes jelenségeket, hanem úgy" építse fel előadását, hogy a tanulók maguk jöjjenek rá a mai eseményekhez való hasonlatosságokra. Mindezeket az eszmei-politikai célokat, fogalmakat, a hősök szerepét, évszámokat stb. a legváltozatosabb eszközökkel, gazdag módszerbeli tapasztalataik felhasználásával magyarázzák meg a tanulóknak. Hogy mikor milyen eszközöket használnak fel, az függ attól, hogy milyen jellegű anyagot tanítanak és függ a tanulók képességeitől, fejlettségi fokától. így például a gazdasági tényeket vázlatok, képek segítségével tanítják meg, míg az osztályharccal kapcsolatos eseményeket lelkesítő történetek elmondásával. Az utóbbinál leginkább az orosz klasszikus és a szovjet szépirodalomból vett részleteket használják fel. A történelem reakciós alakjait karikatúra segítségével teszik nevetségessé, míg a nép hőseit klasszikus vagy szovjet festők művein keresztül szerettetik meg a tanulókkal. Vigyázni kell azonban ennél, hogy ne essünk túlzásba. Egy órán két-három képnél többet nem szabad bemutatni. A kép, festmény azonban statikus szemléletet alakít ki a tanulókban, ezért használnak térképeket, aplikációt és a különböző kivágott alakok elhelyezésével, nyilak stb. segítségével tör-