Századok – 1951

KÖZLEMÉNYEK - Kemény G. Gábor: Iratok Mocsáry Lajos karánsebesi mandátumának történetéhez 486

iratok mocsary lajos karänsebesi mandátumának történetéhez 487 „reformnemességnek" patriotizmusát képviseli a magyar közéletben s mint ilyen, feltétlen híve Kossuthnak, a szabadságharc és forradalom eszmevilágának, a nemzetiségekkel való megbékélés és együttműködés gondolatának. Összegezve: ánmiak a történelmi felismerésnek, hogy a függetlenség kivívásának- elengedhetetlen feltétele a magyarság és a nemzetiségek érdekegyesítése, amit kiskunhalasi választóihoz intézett levelében így fejez ki: „Ha ki akarjuk vívni hazánk önállóságát és függetlenségét, azt csak úgy tehetjük, ha sikerül e törekvésben a haza összes polgárait egyesíteni". Gyermekkorát a Borsod megyei Andornakon töltötte. Egyetemi tanulmányait 1841 őszétől 1846-ig Pesten végezte. Ez év tavaszán hirtelen megbetegedett. Egyik lábára bénán, súlyos izületi gyulladással szállítják Pestről a Gräfenberg melletti Frevwaldauba, ahol 1849 végéig, közel 40 hónapig orvosi kezelés alatt állott. Felgyógyulása már az abszolutizmus idejére esik. 1850 elején hazatért és visszavonult Andornakra. 1851-ben feleségül vette Wesselényi Miklós özvegyét. Lux Annát. Már első könyvével, az 1855-ben kiadott és csakhamar második kiadásban is megjelent „A magyar társasélet" című munkával jelentős írói srfcert ért el. Bírálói, Salamon Ferenc és Vajda János a magyar társadalmi élet élesszemű vizsgálóját látják benne, aki új feladatokra szólítja a passzív rezisztencia korának magyar társadalmát. Akik új társadalompolitikust vártak, azokat bizonyos csalódás érte. Mocsáry a továbbiakban nem vállalkozik a társadalmi kérdés egészének vizsgálatára. Az írót és politikai publicistát elsősorban a népe jövőjére döntően kiható nemzetiségi kérdés foglalkoztatja. Ezért választja az időszerű kérdésekkel foglakozó politikai röpirat műfaját, melyben az ötvenes évek végétől a függetlenségi koalíció létrejöttéig eltelt közel félszázadban új formát és stílust alkotott. 1858-ban „Nemzetiség", majd 1860-ban „Programm a nemzetiség és a nemzetiségek tárgyában" című röpirataiban Eötvös hatása alatt, de annak eszméit — a gyakorlat vonalán — már ekkor továbbfejlesztve, körvonalazta későbbi nemzetiségi politikája alapelveit. 1861-bem Borsod megye mezőkövesdi kerületének képviselője lett, a kerületet képviseli 1865-ben, is. Az országgyű'ésen a váratlanul elhúnvt Palóczy László örökébe lép, aki a felirati pártot támogatta. Mocsárv megbízatásának megfelelően folytatta Palóczy politikáját. de 1865-ben, a Húsvéti cikk meöieVnése után szakít Deákkal és új ellenzéki párt alapítását tervezi. Képviselői pályája egvelőre megszakad, Borsod meíve megválasztja alispánjának. Ennek következtében Mocsáry, akit Deák és Eötvös nem tartottak alkalmasnak, hogy a nemzetiségi kérdés rendezése tárgyában kiküldött 1861. évi ú. m. „nemzetiségi bizottmány" tagja legven. nem vehetett részt az 1868. évi nemzetiségi törvényjavaslat nagyfontosságú tárgyalásain sem. Mocsáry 1869-ben, Miskolc város képviselőjeként tért vissza az országgyűlésbe. 1872-ben a Deák párt kibuktatta Miskolcon, s csak 1874 tavaszán Kecskemét fe'sőkerületének mandátumával lett ismét tagja a Háznak. Az országgyűlésen eleinte a balközéphez csatlakozott, de csakhamar felismeri a Ghyczy és Tisza Kálmán vezette vegyes összetételű párt alakulat jobbratolódását, mire a balközépből kivált haladó képviselőkkel és,a szé'sőbal képviselői csoportjával létrehívta az 1874 május 17-én alakult függetlenségi pártot, melynek évtizeden át elnöke volt. Már az 1874. évi választási törvényjavaslat vitájában megmutatkozott, hogv személyében a nemzetiségi kérdésnek új szakértője, a nemzetiségekkel, kivált a románsággá1

való meçiegvezésmek új harcosa jelentkezik a kor álszabadelvű parlamentjében. Ezidőtől a hazai nemzetiségi kérdés minden fontosabb politikái mozzanatával kapcsolatban véleményt nyilvánít. 1878-ban feltűnést keltő vezércikkben tiltakozik a szerb nemzetiségi mozgalom akkori vezetőjének, Miotic Szvetozárnak jogtalan elítéltetése ellen. 1879-ben a soviniszta népiskolai (későbbi 1879 : XVIII. tc.). 1883-ban a hasonló célzatú középiskolai törvényjavaslat (későbbi 1883 : XXX. tc.) vitájában hatalmas vád-