Századok – 1951

TANULMÁNYOK - Nemes Dezső: Az Általános Munkásegylet története I. rész 415

418 NEMES DEZSŐ ítélet és a francia hadüzenet időben egybeesett, hanem elsősorban azért, mert a kettő között valóban szoros kapcsolat volt. A revansisták háborús ' készülődései és a terror-ítélet közötti kapcsolat leleplezése az igazságtalan háború elleni harc rendkívül fontos követelménye, volt. Ennek a követelménynek csak a szocialisták tudtak megfelelni, Farkas Károly, a vasmunkás vezetésével. Ezen a tényen mitsem vá.toztat az, hogy a gyűlés első napirendi pontjának, a bécsi perben hozott ítéletnek a tárgyalását a pesti főkapitányság, nyilván belügyminiszteri utasításra, nem engedélyezte. A magyar kormány, bár .maga is ellenezte a Poroszország elleni háborúba való bekapcsolódást, s tudomásul vette, hogy a háború ellen a munkások is nyilvánosan tiltakozni akarnak, megtiltotta, hogy hasonlóan a nyilvánosság előtt tiltakozzanak bécsi munkás testvéreik elítélése ellen is. A gyűlés a Munkásképző Egylet és az Altalános' Munkásegylet közös gyűlése- volt. Farkas Károly nyitotta meg, s javaslatára elnöknek Strauszt, az Általános Munkásegylet akkori elnökét választották. A felszólalók között vo't Essel a Munkásegyletből, Schlesinger a Munkáeképző Egyletből és Szvoboda az Általános Munkás Üjság szerkesztőségéből.2 A határozati javaslatot Schlesinger, tehát a Munkásképző Egylet képviselője terjesztette elő és egyhangúlag fogadták el. Az elfogadott határozati javaslat a kiküldött rendőrtisztviselői jelentés szerint a következő három pontot tartalmazza: „1. A népgyűlés tiltakozik elvi szempontból a Hohenzollern- és Napoleondinastiák közti háború ellen, va'anvnt nvnden dinastiális háborúk ellen és üdvözli a franczia és müncheni munkások határozatát; 2. elvárja a kormánytól, hogy a háborúk után а z állandó hadsereget eltörölni igyekezzék; 3. fegyvertelen semlegesség mellett nyilatkozik s elvárja az országgyűléstől, hogy a háborúra egy fillért sem szavazand meg."3 A magvar kormány és az uralkodó osztály taktikai okokból e'lenezte Ausztria—Magyarország bekapcsolódását a Poroszország elleni háborúba. A munkásgyü'és viszont elvi okokból utasított el ..minden dinasztrális háborút". A „fegyvertelen semlegesség" álláspontját képviselte az Andrássykormány is, abból a célból, hogy Poroszországra semmiféle nyomást ne gyakoroljanak és egyengessék a Németországgal való későbbi szövetkezés útját. A „fegyvertelen semlegesség" a munkásgyűlés részéről tiltakozást jelentett az e'Ien, hogy Ausztria—Magyarország katonai nyomással, vagy esetleges katonai beavatkozással a maga számára kamatoztassa más népek háborús szerencsétlenségét. A munkásgyűlés mindenfajta dinasztiáid és bódító háború ellen foglalt állást, a kormány pedig egy későbbi hódító háború terveit szövögette. Az állandó hadsereg megszüntetésének követelése az egyes országok szocialista mozgalmainak közös követelése volt, mint rendszabály, egyrészt a dinasztiális háborúk ellen, másrészt a katonaságnak a nép elnyomására történő felhasználása ellen. A július 24-i gyűlésen (egy vasárnapi napon) a rendőrségi jelentés szerint körülbelül 800—'1000 ember vett részt. Ez a gyűlés a szocialista mozga'om fejlődésének és a két munkásegylet közeledésének fontos eseménye volt. A gyűlés helyes álláspontot foglalt el a francia-porosz háborúval szemben és megszabta a további agitáció helyes irányát, Ezt a gyűlést a szocialista mozgalom fejlődésének igen fontos ese-2 Szvoboda a lap főmunkatársa volt, anélkül azonban, hogy akár a Munkásegyletnek, akár a Munkásképző Egyletnek tagja lett volna. 1870. decemberében lépett be a Munkásegyletbe. 3 A rendőrtiszt jelentése, amelyet a Magyar Munkásmozgalom Története. Válogatott Dokumentumok (MMTVD) I. kötete a 162. oldalon közöl, idézőjelbe teszi a fenti pontokat. mint amit szórói-szóra vesz át a határozatból-