Századok – 1951
TANULMÁNYOK - Nemes Dezső: Az Általános Munkásegylet története I. rész 415
424 NEMES DEZSŐ Az Internacionálé Főtanácsa 1870 július 23-án küldte első Üzenetét a Nemzetközi Munkásszövetség tagjaihoz, a kitört francia-porosz háborúról. Az Üzenet — amelyet Marx írt — megállapítja: „Bármilyen lesz is Louis Bonaparte Poroszország elleni háborújának a lefolyása, Párizsban már megkondult a második császárság lélekharangja... Német részről a háború védelmi háború; de ki juttatta Németországot abba a kényszerhelyzetbe, hogy védekeznie kelljen? Ki tette lehetővé Louis Bonaparte számára, hogy háborút viseljen ellene? Poroszország! Bismarck volt az, aki ugyanazzal a Louis Bonapafte-tal összeesküdött, iíogy odahaza letörhessen egy demokratikus ellenzéket és hogy Németországot a Hohenzollerm-dinasztiához csatolhassa ... Ha a német munkásosztály beleegyezik abba, hogy a mostani háború elveszítse szigorúan védekező jellegét és a francia nép elleni háborúvá fajuljon, akkor győzelem vagy vereség egyformán végzetes lesz ..."' Az Üzenet értékeli а francia és német munkásság fent idézett háborúellenes szolidáris megnyilatkozásait: „Az a tény, hogy miközben a hivatalos Franciaország és a hivatalos Németország testvérgyilkos küzdelembe rohan, addiiig a francia és német munkások a béke és barátság üzeneteit küldik egymásnak; ez az egyetlen nagy tény, amelyhez hasonlót nem találunk a múlt 'történetében, derűsebb jövő elérkezését sejteti. Üj társadalom születik, melynek nemzetközi elve a béke, mert minden nemzetnél ugyanaz az elv uralkodik: a munka." A háborút július 19-én kezdték el s a francia császárság szégyenletes vereségével végződött. Sedan mellett szeptember 1—2-án a poroszok szétverték a francia hadsereget. III. Napóleon császársága összeomlott; Franciaországban kikiáltották a köztársaságot. Bismarckék tovább folytatták a háborút, amely német részről védelmi háborúból hódító háborúvá fajult, célja Franciaország .megsarcolása és Elzász-Lotharingia elszakítása volt. A német szociáldemokrata párt a védelmi háborút szükségszerűen támogatta. A párt parlamenti képviselői, Bebel és Liebknecht, először tartózkodtak a hadihite'ek megszavazásától s ezzel kifejezték a háború bisimarcki vezetésével és a háború előidézésében bűnrészes porosz monarchiával szembeni b i za:l m a t lansá guka t. A sedani ütközet után a német szociáldemokrata párt tiltakozott a háború folytatása ellen, Elzász-Lotharingia elszakítása és Franciaország megsarcolása ellen, majd szeptember 5-i felhívásában üdvözölte a francia köztársaságot és követelte annak elismerését. Sedan után Bebel és Liebknecht a parlamentben a hadi hitelek ellen szavaztak. Megindult a rendőri üldözés a szociáldemokrata párt ellen. Bebelt és Liebknechtet .is letartóztatták. De sem az üldözés, sem a hódítók és lakájaik győzelmi ordítása nem térítette el Bebe,léket internacionalista álláspontjuktól és fellépéseiktől. Az internacionalisták a hódító háború elleni harc kérdésében forradalmi hivatásuk magas'iatám álltak Franciaországban is és Németországban is, s ennek nagy hatása volt az egész nemzetközi munkásmozgalomra. A francia köztársaság kikiáltása után az Internacionálé Főtanácsa újabb Üzenetet küldött a Nemzetközi Munkásszövetség tagjaihoz. Az Üzenet, amelyet szintén Marx írt meg, megállapítja, hogy III. Napoleon sedani kapi ' tulációjával Németország számára a védelmi háború véget ért. Üdvözli a francia köztársaságot, de aggodalmát fejezi ki afelett, hogy „ez a köztársaság nem döntötte meg a trónt, csak üres helyét fog'ailta el", kormánya királypártiakból és burzsoá republikánusokból áll. A döntő pozíciók éppen a királypártiak kezébe kerültek, akik a bukott császárság helyett az 1848 előtti orléansi királyságot akarták visszaállítani. Az , Üzenet megállapítja, hogy a francia munkásosztálynak nehéz helyzetében is teljesítenie kell honpolgári - Lásd: Marx—En gets Vál. Műv. I. 469—471). I.
