Századok – 1951
TANULMÁNYOK - Pach Zsigmond Pál: A majorsági gazdálkodás és a parasztság kisajátítása a XVII. századi Magyarországon 391
A MAJORSAGI. GAZDALKODAS MAGYARORSZAGON 411 szolgál",15 6 amii hetekre számítva 2 napot jelent. Hiszen pl. a csejtei157 vagy a sárospataki uradalomban a XVII- század derekán egyenesen az a szokás járta, hogy „egy hetbe 3 napot szolgálták, vagy ha egy het az ure, másik het az jobbagye"; ill. ami még rosszabb „szantassal, vetessel, aratassa!, kaszalassal es egyeb szolgalattal nem szakaztva es limitalva tartoznak, hanem valamit az tisztek rendeltek..., tartoztak subportalni.. .",158 azaz mérték és határ nélkül. Ez a sűrűn előforduló limitálatlan robotkötelezettség a legsúlyosabb: amikor „kaszainak, takarnak, aratnak..., azhol az tiztartó akarja";15 9 bár ahol megvan a limitáció, ott is „aratáskor az -mint szükség kevannva, nem az hetelés szerent, hanem azmint az tisztek rendelik, a szc"rent kell szogálniok";16 0 s nem ritka, hogv egyszerre két-három hétig szakadatlanul ott fogják a jobbágyokat az allodiális munkában.10 ' így azt^n nincs módjuk saját céljaikra sem szőleiket, sem vetésüket megművelni.10 2 A feudális kizsákmányolás súlyosbodásával szemben a jobbágyság osztálvharcának egyik fegyvere a szökés volt. Megfigyelhetjük, hogv a XVII. században — a röghözkötöttség jogrendszere ellenére — a jobbágyság lé'ekszárna sokhelyütt gyakran „az egyik évről a másikra is hihetetlen különbségeket tüntet fel". „Ezen szakadatlan ingadozásnak fő mozgatóeleme a szökés",103 az árutermelő földesurak és gazdatisztjeik kizsákmányolása miatt gyakorivá véló elbújdosás. Ezzel fenyegetőznek a jobbágyok a földesúrhoz intézett leveleikben, ahol a terhek növelése ellen tiltakoznak,10 4 de ez tűnik ki számos urbáriumból is, ha belekerülnek a jobbágyok panaszai. A nagybányai uradalomban a török pusztításától megmenekült jobbágyok azt vallják. hogy „kénytelenek lesznek eltávozni, ha nem kannak könnyítést őfelségétől (földesuruktól), mert végső Ínségbe süllyedtek";10 5 a szendrői uradalom jobbágyai szintúgy egyöntetűen hangoztatják, hogv „nem tudnak a... vidéken megmaradni, ha ... elviselhetetlen szolgáltatásaikat valamennyire nem mérséklik", hanem követik azokat, akik már eddig is „nem ok nélkül költöztek máshová";16 0 a tokaji uradalom parasztjai is mind „felette panaszkodnak, hogy a nagykiterjedésű allodiatura miatt másüvé kénytelenek költözni, mert kevesen vannak... S valóban, egyesek a napokban is elszöktek, otthagyva az egész vetést".167 Stb. Vannak történészek, akik könnyen tú'haladnak ezeken a tényeken, azt ál'itva, hogy a szökött jobbágyokat más földesúr fogadta be jobb feltételek mellett, tehát nem lettek bújdosókká. Persze számos példa van erre,10 8 de korántsem lehet általánosítani. Hiszen a szökni készülő jobbágyok gyakran nem azzal fenyegetőznek, hogy — ha a földesúr nem mérsékli terheiket — elköltöznek máshová, kedvezőbb feltételek közé, hanem bizony nem egyszer 158 O. L. U. et С. 108 : 9 (1672); v. ö. Károlyi okit. IV. 304. (1684). 157 O. L. U. et С. 4:8. 158 О. L. U. et С. Irreg. 7 109 Pl. a szendrői uradalomban. О- L. U. et C. 120:2. (1610). V. ö. ,.ad allodium. .. s:d beneplacitum domini terrestris. •. tenentur labores praestare". O, L. U.. et C. 142:44. (1686), Csáky-lt. CCC 102:24 (169Э). A szepesvári uradalomban „tenentur omnes labores ad.... allodium, quando illis iniungetur, praestare". O. L. U. et C. 49 : 17 (1596); stb. 190 O. L. U. et C. 108:9. 101 Pl. a tokaji uradalomban. О. L. U. et C. 97:25 (1581). 183 Pl. a ?zendrői uradalomban. О. L. Csákv-lt. kassai 68:1 (1570), vagy a tokaji uradalomban (Tarcal) O. L. U. et С. 97:28 (1581). 10;! Tagányi Károly: Jobbágyok költözése és szökése. MGtSz 1895- 246. 194 Sok ilven tartalmú levél kerül közlésre H. Balázs Éva id. kiadványában. 105 Alsó-Fernezely. O. L. U. et С. 101:44 (1566). 160 Szendrő, Iván, Abod, Ede'ény stb. O. L. Cfáky-lt. kassai 68 : 1 (1570). 107 Nánás. V. ö. Szoboszló. O. L. U- et С. 97:25 (1581), 188 О. L. U. et С 27:46; 25:2. stb.
