Századok – 1951

TANULMÁNYOK - Pach Zsigmond Pál: A majorsági gazdálkodás és a parasztság kisajátítása a XVII. századi Magyarországon 391

A MAJORSAGI GAZDALKODAS MAGYARORSZÁGON 39» módon szó. Persze — mondja —- „az említett mezővárosok területen ... még több holdat is el lehetne venni...", viszont „ha ezeket szabadságaikban megtartanák és szántóföldjeiket és réteike.t nekik visszaadnák, akkor itt semmiféle allodiiatúrát nem lehetne felállítani". Ugyanez a helyzet Erdőd vidékén, ott is „csak úgy lehet szántóföldekre szert tenni, ha a parasztoktól erőszakosan elveszik". Így jártak el az Erdőd'köze'ében fekvő Sós nevü faluban már megelőzőleg is a Drágífyak és Báthory György, ahol aztán több mint 363 holdra nőtt a majorság. Darócon „sem volt egykor az uradalom tulajdonát képező szántóföld, hanem csak paraszti föld". De már a Drágffyak és Báthory György idején elvettek a parasztoktól vagy 230 holdat és a következő zavaros időkben még többet. Ami végül Erdődszádát illeti, itt 35 holdnyi földje vólt az uradalomnak. „Hogy viszont az elmúlt őszön 77 holdon.., a tavaszon pedig 40 holdon... történt vetés, arra nézve azt kell megjegyezni, hogy a különbségét nagyrészt a jobbágyoktól foglalták el", „cum injuria eorum" — ahogy az igazságszerető provisor egyik esetben sem mulasztja el hozzátenni. Ursinus beadványa ugyanakkor az intenzív majorgazdá'kodás kifejlesztésének más feltételeiről is beszél: az uradalmi felszerelésről, a béresek számának megnöveléséről és azt ajánlja, hogy ne csupán felnőtteket, hanem kéthárom fiúval beál'ó szegényembereket alka'mazzsnak béresként.135 Ursinus „tájékoztatásához" hasonló leplezetlenséggel persze maga az urbárium nem beszélhet. De azért az 1592-i szatmári urbárium is elárul egyetmást. Elmondja pl., hogy „Szatmár területén e hely lakosaitól évről évre elfoglalják az ő tulajdonukban lévő hold földeket és azokat felszántják, bevetik ő császári felsége számára". Ugyanez a helyzet Németiben is, s a környező községekben a hasonló „injuriáknak" egész sorával talá'kozunk.130 Az allodiális gazdálkodás XVII. századi állapotára Szatmár megyében az ecsedi uradalom nyújt példát. Már 1615-ben hal'unk az uradalom majorságairól,13

7

de az egykori Báthory-birtok al'odiâlis fejlődése igazán nagy lépésekkel akkor halad előre, amikor a 40-es években I. Rákóczi GyörPv kezére kerül. Az 1648-i urbárium a majorsági földek, kaszálók, tilalmas erdők jelentékeny soráról számol be. Többhelvütt eredetükről is értesülünk: a majorsági szántóföldeket a faluközösség földjéből hasította ki az uradalom, az erdők és rétek egy részét a parasztoktól foglalta el.138

S a majorgazdálkodás fejlő-135

Minderre 1.: Informatio de quattuor a'.lodiaturis in bonis preis Zaíhmar instituendis Camerae Scenusiensi per Franeiscum Urinum transmissa. O. L. Nemzeti Múzeum, Törzsanyag. 1572 junius 15-136

Beitek mezővárosban eöv szőlőt még Báthory GyörPv foo'alt el a lakosoktól: Csegö'dön 50 holdra nőtt fel az a'lodiáüs föld. holott a Dráoffvak idejében még csak 48 volt; Teuffenbach Izsák várkapitány különböző kas/álóréteket vett el a magi számára „cum maximo incolarum damno"; Piskárkoson ..a kapitányoknak maiorságuk volt .. ." és ígv a jobbágyok „mind pázsiton csináltak házat, kikhez sem szántóföldek és kaszá'.órétek nincs"; SzilMyén ,.az erdőhői semmi szántófö'det n^m enöed az újvárosi Sebestyén ispán ...irtaniok; mert 5П ház jobbáöy is vo'na addig rajta, de nincs min el élniek." Károlyi oklevéltár III. 500 kk., 537 kk„ 550, 551, 553, síb. 197

MGtSz 1904. 297. 138

A börvelyi mijorságban „szántóföldek az várhoz külön szakaszokban vadnok ar fa'u földetői három nyomásban . .." .Uövanez áll a vá'laji és kálmándi majorsági földekre. — Vállajban „az mint az falubeliek prietcndálják, az erdőt nem régen S7A-kasztották el az falutól az várhoz, annak előtte falu erdeje volt1

'; s RZ egyik kaszálórétről is ..azt nrae'endáliák. az tisztek nem ré«en applicálták az falutól az várhoz." Károlyi oklevéltár. IV. 822 kk., 303, 305. 309—310. А г ecsedi uradalom 1648-i urbáriuma leírja ezenkívül az akkor az uradalomhoz tartozott majténvi, nyíregyházi, nyírbátori és misztótfalusi jószágot is. M'ndcniitt folyik a majorkodás, a jobbágyrobotot majorsági személyzettel és felszereléssel egészítve ki és néhol feitön'k az allod'umnak erőszakos kiterjesztése is. Ugyanokkor világosan kifejezésre jutnak a majorsági terjeszkedés korlátai: a nyírbátori földeket „az kiket az mennyi jobbágy colál, az báthori majorsághoz nem győzik colálni őket.