Századok – 1951
TANULMÁNYOK - Pach Zsigmond Pál: A majorsági gazdálkodás és a parasztság kisajátítása a XVII. századi Magyarországon 391
A MAJORSAGI GAZDALKODAS MAGYARORSZÁGON 39» másunk van: 1313 köböl dézsmagabonával szemben 1659 köböl majorsági gabonáról értesülünk.115 Jóllehet ezek csupán részeredmények, arra engednek következtetni, hogy a sárospataki uradalom gazdálkodásának súlypontja már az allodiumokra tevődött át a jobb ág y telkek szolgáltatásaival szemben.11 " A következő években azután a sárospataki uradalom majorgazdasága tovább izmosodott: 1641—1642-ben a majorsági vetésterület 115672 köbölre, a terméseredmény — a valóságosnál miinden bizonnyal kisebb adatokat tartalmazó kimutatás szerint — több mint 6500 keresztre emelkedett. Figyelemreméltó az is, hogy a túlnyomó jobbágyrobot mellett némileg kiterjedt a majorsági béresek alkalmazása.11 7 A sárospataki uradalom példája tehát szintén megcáfolja a majorgazdálkodás XVII. századi általános visszahanyatlásáról szóló tételt; látnivaló, hogy a XVI. század második felében megjelent kezdetek után az allodiális gazdálkodás számottevő kibontakozása éppen a XVII. század derekára esik. S ugyanezt mondhatjuk el egy SOT más — Sárospatakhoz elég közei-fekvő — Rákóczi uradalomra; az ugyancsak Zemplén-megyei mádi,118 borsi, szerencsi uradalmakra; a Sáros-megvei sárosi-tapli és főleg makovicai uradalomra,110 a távolabb fekvő pocsaji (Bihar) és ledtniceii12 0 (Trencsén) jószágra: mindezeken jelentékeny imajorgazdálkodás folyik.12 1 Csak а XVII. század utolsó évtizedeire következik be a sárospataki uradalomban a majorkodás visszaesése. Gáván még I. Rákóczi György özvegye „az ot való miajorkodást és majorházat be rendelte Vencseüőre és az itt levő földeket dezma alá parancsolta adni".122 De 1688-ban már nemcsak Gáván, hanem Vencsellőn is nagyrészt parlagon hevernek a majorföldek.12 3 A hanyat» lás oka a jobbágynépességnek a háborús pusztítás okozta csökkenése: sok a pusztatelek, sok a császári zsoldosok garázdálkodása miatt bujdosó jobbágy; a me gm ara dot talk pedig kétségbeesetten tiltakoznak, hegv tőlük а szolgáltatásokat „szintén úgy kívánják, mint az boldog időben élő feles emberektől".124 Így aztán nem csoda, hogy ezekben az években jobbágyföldek bevonásával alig találkozunk,12 5 viszont pl. Gáván „anyi földet foghatni masoknak megfogyatkozása nekül, valamennyi kívántatik ő N(agysá)goknak is".12 6 Vessünk még egy pillantást Zempléntől keletre-délkeletre Ung, Bereg és Szatmár megyére: vájjon megfigyelhető-e itt a majorgazdálkodás XVII. századi állítólagos hanyatlása? Nem. Ha — mint Szabó István megállapítja — Ung megyében а XVI. század másod'к felében lendületesen folyt a nagybirtok majorsági kiépítése és az üres telkek a földesúr művelése alá kerültek,127 115 Т. T. 1899. 1589. lle Ez utóbbi forrást Szabó István is felhasználja (Tanulmányok, 179 ), de pontatlan évszámot és termésadatot közöl s a "részeredményeket az uradalom egész bevételével azonosítja. 117 . Pl az upori és kisztei majorságban, — T. T. 1895. 157, 159-118 A mádi allodiaturára megelőzőleg (1635) 1. MGtSz 1903. 463. 119 Makovicán igen gyakran fordul elő a pusztaföldeknek a majorsághoz csatolása. — T. T., 1895 166—167. 120 A lednicei majorságra megelőzőleg (1628) 1. T. T. 1895. 119, 137; később (1669) 1. MGtSz 1900. 358—59. ' 1 121 T. T. 1895- 160, 163—170. — Az ugyancsak I. Rákóczi György magyarországi birtokkomplexumához tartozó csetneki, felsővadászi és ónodi dominiumokról fentebb már megemlékeztünk. 122 O. L. U. et С. Irreg 7. 123 „Fundus nobilitaris curiae ... ad quam terrae arables copiosae, pro nunc potiori ex parte desertae". O. L. U. et C. 58:17. V. ö. „allodiufti., , desertum, cuius de facto tanium fundus extat" (Büd.l 124 O. L. Kamarai lt. Missiles. Közölve: Jobbágyleve'.ek. 112. L. pl. Gáva. 1689 , 126 V. ö. pl. Vámosújfalu: „agri allodiales. .. de praesenti .. . per alios inséminante". U- et С. 58:17: Irreg. 7. Szabó: i. m. 195.
