Századok – 1951

TANULMÁNYOK - Molok; A.: Párizs munkásai a Kommün napjaiban 1

PÁRIZS MUNKÁSAI A KOMMÜN NAPJAIBAN írta: A. Molok (Voproszi Isztorii. 1951. 3. sz.). I Párizs munkásai nyolcvan évvel ezelőtt, 1871 márciusában megdöntötték a burzsoázia hatalmát és megalakították a munkásosztály kormányát, a történelem első munkáskormányát: a Kommünt. A Párizsi Komiműn mindössze 72 napig állott fenn, de még ennél is rövidebb életű volt az 1871-es kommün Marseilleben, Lyonban és néhány más francia vidéki városban. A Kommün történelmi jelentősége mindazonáltal igen nagy. Marx, amikor megállapította, hogy mik voltak azok az új vonások, amelyek az 1871-es forradalmat megkülönböztetik valamennyi előző forradalomtól, hangsúlyozta, hogy a Kommün volt a történelemben az első munkáskormány, „a munkásosztály kormánya".1

Engels a proletariátus diktatúrájaként jellemezte a Kommünt.2

Lenin azt írta, hogy a Párizsi Kommün а „XIX. század legnagyobb proletármozgalmának legnagyobb mintaképe'',3 hogy ez új típusú állam volt, „a szovjethatalom csírája".4

Sztálin elvtárs „Az Októberi Forradalom nemzetközi jellege" c. cikkében, amelyben megállapította, hogy a múlt forradalmai egyoldalúak és korlátozottak voltak, hogy a kizsákmányolás egyik formáját csupán a kizsákmányolás egy másik formájával váltották fel, külön helyet adott a Párizsi Komműnnek. A Kommün történelmi sajátossága, mint Sztálin elvtárs erre rámutatott, az volt, hogy „a proletariátus első, dicsőséges, de mégis sikertelen kísérlete volt arra, hogy a történelmet a kapitalizmus ellen fordítsa."5

„Anarchizmus vagy szocializmus" c. munkájában Sztálin elvtárs megcáfolta a marxizmus ellenségeinek rágalmazó kirohanásai!: a proletárdiktatúra eszméje ellen, megcáfolta azt a rágalmazó állításukat, mintha a marxisták nom arra törekednének, hogy a proletariátus diktatúrát gyakoroljon a burzsoázia felett, hanem arm, hogy néhány személy diktatúrát gyakoroljon a proletariátus felett, s ebben többek között a Párizsi Kommün tapasztalataira hivatkozott és hangsúlyozta, hogy a Kommün a proletariátus forradalmi hatalma volt, amely a dolgozók nagy tömegeire, a felfegyverzett népre támaszkodott." Az 1871 március 18-i forradalom, amely a Kommün kikiáltására vezetett, a dqlgozó itömegek hatalmas lendületű politikai aktivitásának eredménye volt. Ezek a tömegek fegyvert ragadtak, amikor a németek Párizst ostromolták. A francia főváros felkelt munkásai harcba indultak, hogy új nemzeti életre ébresszék Franciaországot és társadalmilag felszabadítsák az ország dolgozó tömegeit a tőkések igája alól, akik vereséget és pusztulást hoztak az ország nyakába. Ez volt a történelemben ,az első alkalom, hogy a munkások vették kezükbe az államhatalmat, hogy saját kormányt alakítottak. Fontos megjegyeznünk azt :is, hogy a Kommün kormánya arra irányuló tevékenységében, hogy összetörje a burzsoá államgépezetet és újtípusú államot teremt-1 Marx—Engels. Válogatott művek. Szikra, 1Ç49, I. köt. 505. 2 Marx—Engels. Válogatott művek. I. köt. 466. ' Lenin Művei. 4. kiad. 13. köt. 438. (oroszul). * Lenin Művei. 4. kiad. 26. köt. 413. (oroszul). 5 Lenin—Sztálin. Az Októberi Forradalomról. Szikra 1949. 269. » Sztálin Müvei. I. köt. 387. 1 Sxlizadok 1/9