Századok – 1951
TANULMÁNYOK - Molok; A.: Párizs munkásai a Kommün napjaiban 1
2 A. MOLOK sen, továbbá társadalmi és gazdasági politikájában, valamint a versaillesi ellenforradalom ellen vívott fegyveres harcában a párizsi proletariátus forradalmi tömegszervezeteiro, a politikai klubokra, a szakszervezetekre, az Internacionálé szekcióim, az éberségi bizottságokra (comités de vigilance), a nemzetőrség tanácsaira (conseils de la garde nationale fédérée), a forradalmi nőszervezetekre támaszkodott. A Kommün, Lenin szavaival élve, „az öntudatraébredt tömeg zseniális érzékével''7 alkotott. De számos oknál fogva — részint okirati adatok hiánya folytán8 — az 1871-es forradalomnak ezt az oldalát sokkal kevésbbé sikerült eddig tisztázni, mint a Kommün kormányzási tevékenységét. Eddig nem vizsgálták eléggé az olyan értékes anyagot sem, mint a párizsi dolgozók leveleit, amelyek a Kommün különféle szerveihez és a forradalmi újságok szerkesztőségeihez érkeztek. Ezek a levetek is a párizsi munkások nagy politikai aktivitásáról és lángoló forradalmi hazafiságáról tanúskodnak. Mindezek az anyagok, valamint azok a tények és okmányok, amelyek arról tanúskodnak, hogy a kommünárdok milyen hősiesen harcoltak a fronton, a barrikádokon, hogy állhatatos magatartást tanúsítottak a bíróság előtt, a száműzetésben, kivégzés előtt, lehetővé teszik a történésznek, hogy rekonstruálja az 1871-es párizsi forradalmi proletárok bátor alakját, azoknak az embereknek az alakját, akik, Marx képletes kifejezésével élve, készek voltak az „eget megostromolni'"' Ennek a cikknek az a célja, hogy konkrét példákon megmutassa, milyen szerepe volt a Kommün életében a forradalmi tömegszervezeteknek, mire törekedtek és miképpen harcoltak Párizs forradalmi munkásai, akik 80 évvel ezelőtt felkeltek a kizsákmányolás és az elnyomás ellen. * Párizs tömegszervezeteinek egyik legfontosabb formája a Kommün idején a politikai klub volt. A politikád klubok többségének határozottan proletár jellege volt. A forradalmi klubokban 1871-ben igen különböző kérdéseket és témákat vitattak meg. „A Párizsi Kommün, szerepe, jogai és kötelességei" — ez volt a napirendje a Molière-teremben március 30-án tartott tanácskozásnak; ugyanazon a napon a Marseillaise-teremben összeült klubgyűlésen megvitatták a következő kérdést: „A szociális problémák felvetéséhez és megoldásához szükséges eszközök". „Tőke és munka, gyakorlati rendszabályok a szervezéshez" —- ezt a témát ugyanaznap este az Arras-utcai teremben tartott nyilvános gyűlésen vitatták meg.10 Mennél feszültebb volt a helyzet a polgárháború frontján, annál inkább került előtérbe a klubokban a Versailles! ellenforradalom elleni fegyveres harc és párizsi cinkosaival való kíméletlen leszámolás kérdése. Jellemző, hogy „Az emberi és polgári jogokért küzdő klub", amely április elején alakult, első ülésén a legelső kérdésként a nemzetvédelem kérdését tárgyalta. „Az emberi és polgári jogokért küzdő egyesület célja, — jelentette ki az egyesület „ideiglenes bizottsága" — hogy minden erejével segítse függetlenségünk megvédését és, ha erre szükség adódik, önmagát feláldozza az igazi köztársaság megerősítése érdekében".11 7 Lenin Művei. 4. kiad. 27. köt. 109. (oroszul). 8 A Nemzetőrség Központi Bizottságának (Comité Central de la Garde Nationale), a légiók tanácsainak (conseils de légions), és zászlóalj-bizottságainak (comités de bataillons), az éberségi bizottságoknak és a kerületi elöljáróknak kiadatlan okmányai, amelyeket Párizsban, a hadügyminisztérium történelmi levéltárában őriznek, még ma is hozzáférhetetlenek a kutatók számára. 9 Marx—Engels. Válogatott levelek. Szikra 1950. 309. 10 „La Commune", 1871 március 30. 11 „Murailles politiques françaises". II. köt. 168.
