Századok – 1951

TANULMÁNYOK - Pach Zsigmond Pál: A majorsági gazdálkodás és a parasztság kisajátítása a XVII. századi Magyarországon 391

A MAJORSÁGI GAZDÁLKODÁS ÉS A PARASZTSÁG KISAJÁTÍTÁSA A XVII. SZÁZADI MAGYARORSZÁGON A majorsági gazdálkodásnak hazánkban eléggé kiterjedt irodalma van. Az 1930-as évek elejétől kezdve számos könyv, tanulmány tárgyalta vagy érintette ezt a kérdést. Ezek a munkák azonban a majorsági gazdálkodás vizsgálatát nem kötötték össze a parasztság kisajátításának vizsgálatával, ill. az egész kérdést nem állították be az ú. n. eredeti tőkefelhalmozás folyamatába. Az eredeti tőkefelhalmozás kérdésének magyarországi viszonylatban való felvetését a marxizmus-leninizmus tanainak a magyar történészek között való elterjedése tette lehetővé. A felszabadulás után a haladó történészeket közvetlenül 1848 centenáriumának közeledése vezette ehhez a kérdéshez. Hiszen az 1848—49-i polgári forradalom és nemzeti szabadságharc leveretése ellenére is új korszakolt nyitott a magyar történelemben, a kapitalizmus korszakát: így az 1848-hoz vezető fejlődés tanulmányozása feltétlenül megkívánta a tőkés viszonyok feltételeit megteremtő folyamat, az eredeti tőkefelhalmozás vizsgálatát. Az elméletileg fontos kérdés tehát egyben gyakorlati-politikai jelentőséggel bírt. Az ezen a vonalon meginduló történeti vizsgálat — bár csupán fővonalaiban — nagyjából tisztázta az eredeti tőkefelhalmozás ellentmondásos menetét a gyarmati sorban tartott Magyarországon, a XVIII. században és a XIX. század első felében. Csakhamar felvetődött azonban — természetszerűen — a folyamat régebbi gyökereinek a kérdése, elsősorban közvetlenül megelőzőleg, a XVII. századra nézve. Az elméletileg érdekes kérdésnek megint gyakorlati-politikai fontossága van. A XVII. század nagy nemzeti függetlenségi küzdelmeink százada, amelyeket mintegy betetőz a következő század elején a Rákóczii-szabadságharc. Ezeknek a függetlenségi harcoknak a feltárása igen fontos dolgozó népünk hazafias nevelése szempontjából, különösen ma, amikor az amerikai imperialisták háborút akarnak kirobbantani a függetlenségükhöz, békéjükhöz ragaszkodó népek ellen. Függetlenségi küzdelmeinknek tudományos feltárása pedig múlhatatlanul megkívánja a kor gazdasági viszonyainak elemzését. Ilyenmódon az eredeti tőkefelhalmozás kérdésének XVII. századi tanulmányozása függetlenségi küzdelmeink alaposabb megértése szempontjából is gyümölcsöző lehet. Természetesen nem kísérelhetjük meg, hogy egy rövid tanulmányban vizsgálat alá vegyük XVII. századi függetlenségi harcaink és a korabeli gazdasági fejlődés összefüggését. Arra sem vállalkozhatunk, hogy az eredeti tőkefelhalmozás kérdéskomplexumának egészét (a kereskedő- és uzsoratőke felhalmozását, a parasztság kisajátítását, stb.) vizsgáljuk a XVII. században; ez esetben csak nagyon általános, vázlatos képet nyújthatnánk. Arra kell szorítkoznunk, hogy a problémák tömegéből egy — lehető'eg alapvető fontosságú — kérdést válasszunk ki és azt próbáljuk megvilágítani, el nem szakítva a folyamat egészétől, a XVII. századi korszak egész fejlődésétől.