Századok – 1951
TANULMÁNYOK - Wittmann Tibor: Bethlen Gábor mint hadszervező 354
BETHLEN GABOR MINT HADVEZÉR 377 járt. Szabályozta a szállásadó kötelességeit, stb.13 1 Érdemes idézni az 1616-os lippai hadbaszállása alkalmával kiadott „disciplina milifcaris" 17. pontját: „Szegény paraszt ember megyeréséért három pálczával büntetődjék; ha mi marháját elveszi, visszaadattassék; ha pedig derekas prédálást élésen kívül iehér ruháját és egyéb marháját elveszi, az ilyen praedálásért felakasztassék; házak, faluk gyújtásáért feje vétessék; megbizonyosodván mindazáltal, az tisztviselők azon legyenek minden utón, az szegény ember legelsőbben marhájáról contentáltassék, annak utánna büntetődjék az bűnös" .. .ш így Bethlennek a hadfegyelem megszilárdítása terén elért eredményei a nép vécéimének nem elhanyagolandó formáját jelentették, egyszersmind kiváló vezéri egyéniségének voltak bizonyítékai. Fegyelmező készségére és eredményeire jellemző, hogy amikor 1623-ban Szomolyánban az egyik úr vendégül látta Bethlent, csapatai fegyelmezetten ' vártak rá a hidegben, anélkül, hogy a kerteket, fákat bántották volna, vagy egyéb kárt tettek volna a faluiban.133 Nem is képzelhetők el hadfegyelem nélkül Bethlen gyors mozdulatai, sikeres L'lőnyomulásai, ehhez az ő fegyelmező akarata és a lakosságnak a katonáiba vetett bizalma volt szükséges. A nyugati országrész népe támogatta Bethlen hadseregét a németek elleni harcában. Bethlen maga számol be arról, hogy az Érsekújvár alatti németeket nemcsak katonái csépelik, „mert az mii hadunk mikoron elunta az üzést, és visszatértének, az parasztság mindenütt eleikbet, támadott, rettenetesen ölték, vágták, münden várakból, városokból kitámadtak ellenek".. .134 A panaszok, melyek Bethlennel kapcsolatban felmerültek, a kísérő török segéd с sapa tokra vonatkoztak, melyeknek a megíegyetmezésébc Bethlen csak közvetetten folyhatott bele. Harmadik harca alkalmával pél dául úgy rendezte a seregek vonulását, hogy a menet élére és hátuljára magyar csapatokat vezényelt, a törököket pedig közrefogták, „hogy. kártételtől őket ótalmazhassák".135 Néha azonban, mikor a szabadságharc érdekei megkívánták, közvetlenül is megfegyelmezte a török csapatokat, így 1626-ban Galgócznál, mikor néhány agát, akik a törököket a továbbszolgálat ellen bujtogatták, lefejeztetett, és seregével fenyegetően körülvéve a török tábort, kényszerítette őket oittmiaradásra. Ebben a hadjáratban rendkívüli intézkedéseket tett a török rakoncátlanságok megfékezésére: „egy töröknek sem volt szabad rablani, ha mikor penig titkos köpönyegek alatt lófaron szegén népet sajdíthatták, arra rendeltetett vigyázóink azontúl hírt adván, elvétettük tőlük, magokat indifferenter ölettük".. ,ise Tehát a nép kímélése a töröktől • szervezett formában történt. Hasonlóan céltudatos volt Bethlen tevékenysége, mely a magyar foglyoknak a töröktől való kiszabadítására irányult. Ezt maga Esterházy Miklós is kénytelen volt elismerni.13 7 Bethlen honvédelmi politikájában és hadvezetésében végighúzódik a nép megvédése a feudális túlkapások és a háborús pusztítások ellen. Ezt központosított fejedelmi hatalmával és seregének katonai fegyelmezésével érte el. Hadfegyelem dolgában elért eredményeit Szekfü is helyesen értékeli, aki szerint Bethlen az ő hadseregét „kiemelte a harmincéves háború erkölcsi fertőjéből".13 8 131 E. O. E. VIII. 502—505. 1. 132 Szilágyi S.: Bethlen Gábor levelezése, 1886. 58. 1-133 Kemény János önéletírása, 62. 1. 134 1 621. jul. 10-i levele feleségéhez, Történelmi Tár 1879. 208. \. Másutt írja: „Sz. Kereszttől fogva esett annyi cl az futó hadban az szegénység elejekben való támadása miatt, mint más fegyver miatt." Ez nem más, mint a nép németellenes guerillaharcának elismerése! 1621 jul. 12-i levele, Szilágyi Sr Bethlen Gábor levelezése. Bp. 1886. 189. 1. , 135 Szádeczky: Bethlen Gábor levelei lllésházy Gáspárhoz, 105. 1. 136 Pol. lev. 421- 1. A galgóczi esetről Kemény J. i. m. 109. 1. 137 Történelmi Tár 1881. 718. 1. 138 I m. 189. 1.
