Századok – 1951
TANULMÁNYOK - Wittmann Tibor: Bethlen Gábor mint hadszervező 354
BETHLEN GABOR MINT HADVEZÉR 369 veti fel az „őstől maradt régi jobbágyok" elszökdösését a hadseregbe, akiknek visszaadatását a szolgálat letelte után kérik.8 7 Tehát Bethlen seregéibe szívesen igyekeztek a székely nép azon rétegei, melyek legtöbbet szenveditek a földesúri kizsákmányolástól. Azonkívül a fejedelem intézkedései, törvények biztosították, hogy a közszékelyek anyagi és személyi erőforrásai ne kizárólagosan a földesurak szolgálatában használódjanak fel, hanem egy jelentős részük a honvédelem céljaira értékesíthető legyen. így pl. Udvarhelyszékben az 1627-es összeírás szerint a ..hadviselő szék elyek sz ám a az 1614-cs hez viszonyítva 41°/o-ról 75 %-ra emelkedett, mig a jobBágyszékelyek"'szama az l/)14-c.s arány kétharmadára szállott alá.8 8 Bethlen székely politikája tehát sikereket hozott, az állami terhek és a földesúri csalogatások, illetve szolgáltatások közül az első felé terelte az ingadozó szabad székely parasztságot. Az önkéntes jobbágyosodás elleni rendelkezések csak egyik részét alkotják Bethlen székelyekkel kapcsolatos elgondolásainak. Már az 1623-as törvényekből is látható, hogy a fejedelem egy állandó hadsereg kereteit igyekszik megteremteni, egyelőre beleépítve a jobbágyföldesúri viszonyokba. A törvény szerint a földesurak minden 2 kapuról kötelesek gyalogpuská st állítani, „melyet az többi jobbágyi közül az paraszti szolgálatból kivévén" in hunc usum szabadságiban is tartson, csak in ea parte..." A kiszemelt gyalogpuskást vármegyénként egy hadnagy mustrálja meg és gyakorlatoztassa.8 9 Tehát állandó („continuus") gyalogos tartásáról van szó a földesurak terhére. A jobbágy viszony továbbra is fennmarad, de személyes szolgálatok módosításával a robot kötelezettsége, illetve bizonyos része alól mentesül az a jobbágy, aki erejének egy részét állandóan az állam, a honvédelem rendelkezésére bocsátja. így nyúl bele Bethlen a jobbágy és földesúr viszonyába, és noha csak „in ea parte", tehát a katonai gyakorlatok területén, mégis a földesúri kizsákmányolás egy részét áthelyezi az állam, a honvédelem érdekeinek vonalára. Állandó katonai elemet igyekszik teremteni. Ezt azonban röghöz kötött, földesúri függésben lévő jobbágyokkal nem lehet megvalósítani. Erre sokkal alkalmasabbak a szabad és félszabad elemek. így fog hozzá a darabont-rend , megerősítéséhez. A darabontok a Báthoryak korában kialakult székely gyalogság. Amint említettük, külön katonai réteggé váltak. Főleg a gyalogpuskás (pixidarius) fegyvernemhez tartoznak, kü'ön jogállásra törekednek bíráskodás terén, amit az állandó hadi készültséggel próbáltak indokolni.9 " Ezt azonban a székek nem engedték, és az 1623-as országgyűlésen megakadályozták.9 1 Különállóságaikat főleg az jelentette, hogy nem lehetett őket földművelő jobbágyokká tennii, és a vagyonnak családon belül kellett maradni. Hiába kérte pl. Háromszék az 1623-as követutasításában, hogy „a drabant emberek számából engedtessék béres szolgát fogadnunk", még ez a kérésük sem teljesült.9 2 Legalábbis Bethlen idején ilyenre nem találunk nyomot, míg I. Rákóczy György uralma alatt már inkább vannak példák, hogy veres darabont magát jobbágyul köti valakihez.9 3 Bethlen alatt viszont előfordul több olyan panasz, hogy „a drabantságra rendeltetett zsoldosok", » 87 E. O. E. VIII. 115, 133—134. 1., már 1619-ben is ilyen panaszok, E. O.E. VII. 516 1. A székely jobbágyok ilyen irányú mozgásáról Szádeczky i. m. nem beszél. így kizárólag a szabad székelyekre szűkíti le a kérdést. 88 Szádeczky i. m. 217—218. 1. 89 E. О. E- VIII 125—126. 1 90 Székely Oklevóltár, VI. 20—24. 1. Báthory Zsigmond 1591-es kiváltságlevele: Szádeczky i. m. 142—444. !. 01 E. O. E. VIII. 134. 1 92 Székely Oklevéltár VI. 72. 9:1 Székely Oklevéltár VI. 148—149. 1. '24 Századok — 8-44
