Századok – 1951
TANULMÁNYOK - Wittmann Tibor: Bethlen Gábor mint hadszervező 354
378 WiTTMAN TIBOR akik nem fejedelmi, hanem földesúri birtokokon voltak, elszöktek on na li-és kérik visszaadásukat.94 A gyalogpuskások hadkészültségének biztosítása és a veres darabontok katonai réteggé alakítása mellett Bethlen még a katonai érdemek alapján való nemesítés útján törekedett egy erős katonai magot teremteni az erdélyi társadalomban. Á lófők szintén katonai rendje ebben az időben erősen kezd differenciálódni, és nagy részük lesüllyed a gyalogpuskások közé. Bethlen a jobbágyok és gyalogpuskások lófősítésével igyekszik ezt a folyamatot kiegyenlíteni, és így hadserege számára alsó tiszti emberanyagot biztosítani.0 5 " A fejedelmi testőrgyalogok, a „kék darabontok", kik állandó katonai szolgálatot teljesítettek a fejedelem körül, nem ritka esetben kapták utánpótlásukat a jobbágyok közül. Már Báthory Gábor idejéből van adat arra is, hogy a -megnemesített jobbágy-testőrgyalogok közül tisztek, is kerültek ki.9( i Bethlen állandó udvari hadát 1620-ban 6—700 kopjásra, 400 lovashajdúra és 5—600 gyalogosra teszi, ami 1500—1700 főt tesz ki.0 7 Ez azonban már tiszta zsoldos jellegű kontingens, zsoldosseregének állandó magja, melyet később még németekkel növelt. Eljutunk így Bethlen zsoldos seregének kérdéséhez. Míg a feudális hadszervezeti formákat fő'eg védelmi szerepre utalta, igyekezett a földesúri viszonyokba beleépíteni fejedelmi hatalma súlyával a zsoldos formáció előtípusait (gyalogpuskások, veres darabontok), és ugyanakkor minden erejét a komoly hadműveletekre egyedül alkalmas zsoldosrendszer kifejlesztésére fordította. A zsoldosrendszer általában Európában uralkodó formája a hadszervezetnek a harmincéves háború időszakában. A keleti1 államok, ahol a központi hatalom érvényesül, szintén érzik szükségét egy bármikor, bárhol felhasználható, földbirtokosoktól független hadsereg létrehozásának. Mihail orosz cár, Bethlen kortársa is külföldi ezredeket állít be az orosz hadseiegbe, és tisztában van az egyes hadseregreformok szükségével (az összeírás rendezése, lövészek számának növelése stb.).9 8 A hadseregszervezés, taktika területén is érződik annak a polgáriasodásnak a hatása, melyet az első két polgári forradalom sugároz szét Európaszerte. Ez mindenekelőtt a zsoldos hadrendszer általánosodásában nyilvánul meg, ami egyáltalán nem tétéiezte fel a kapitalista viszonyok uralmát az egyes országokban. Marx mutat rá, hogy bizonyos gazdasági viszonyok, mint pl. a bérmunka előbb létrejön a háborúk folytán és a hadseregben, mint a polgári társadalomban.99 A zsoildosrendszer magyarországi története, főleg a Hunyadiak példája mutatja, hogy feudális viszonyok között, tehetséges központosító politikával fenn lehet tartani zsoldos sereget. Ez a Hunyadiak után keveseknek • sikerült, Báthory István is lengyel célokra fordította erdélyi zsoldos csapatainak erejét. 1,4 E. O. E. VII. 391—392. 1. 95 Székely Oklevéltár VI. 139—140. 1. A lófőség elszegényedésére u. o. 19. 1., nemesítésére 55, 105, 109, stb. ,A nemesítést helytelenül a társadalmi feszültség levezetésével hozva kapcsolatba: Makkai i. m. 437. 1. A csíki gyalogosításra, lófösítésre, nemesítésre Bethlen idejében Endes Miklós: Csík-Gyeigyó-Kászon-szckck földjének és népének története 1918-ig. Bpest 1937. 103—104. 1. 98 Székely Oklevéltár VI. 32—33. 1. 1621. jun. 3-i kassai tanácshoz intézett levelében írja Bethlen: „-..valakik az magunk és az szent koronához tartozó jószáginkból zászlónk alá fizetésünkre adták magokat, azoknak feleségeket, apjokat, anyjokat, az naponként való szolgálattól, adózástól, dézsmaadástól immúnissá kellett tennünk..." Felsorolja kilenc kék gyalogosnak a nevét, kik míg „udvarunkban szolgálnak", mentesüljenek a terhek alól rokonságukkal egvütt. Szilágyi S.: Bethlen Gábor levelezése Bp. 1886. 176-77- 11. 07 Történelmi T4r 1908. 233. L "8 Grekov: Isztorija Sz.Sz.SzR. I 1947. 406. 69 Bevezetés a politikai gazdaságtan bírálatához. Szikra, 1951. 35. 1.
