Századok – 1951
TANULMÁNYOK - Wittmann Tibor: Bethlen Gábor mint hadszervező 354
WITTMANN TIBOR Csaknem minden országgyűlés intézkedik a szökött jobbágyok kiszolgáltatásáról, ami azt mutatja, hogy erőszakszerv ta jobbágysággal szemben. Ugyanakkor központosított közigazgatása, hadszervezete kiválóan alkalmas a nemzeti hivatás, a német elleni harc betöltésére. A fejedelem kezét immunitások nem kötik meg, a nagybirtok hatalma nem veszélyes rá, ő a legnagyobb bir tokcs, kinek a Partium, majd a felvidéki, Ferdinándtól visszafoglalt hét vármegye növeli hatalmát. A 40—50 erdélyi nagybirtokos közül egyik sem olyan gazdag és regionális kiskirály, mint a Habsburg-Magyarországon a Thurzók, Rákóczyak, Illésházyiak stb. Az erdélyi nagybirtok a középbirtok irányába tolódott el.72 Bethlen idejében az erdélyi államszervezet éppen a honvédelemmel kapcsolatos területen mutat jelentékenyebb módosulásokat a régi formákkal szemben. Nem engedte meg a nemzeti összhelyzet, hogy a hadsereg felállítása és felihaszná'ása a rendek önkényétől függjön. Ezért Bethlen mindjárt uralkodása kezdetén arról győződik meg, hogy a három nemzet uniója h asz nálhatatlan eszköz nagy tervei szolgálatában. Az 1614-es meggyesi országgyűlésen felvetett unió-tervezete, amelynek élesen honvédelmi arculatot akart adni a közpénztárral és a septemvirátussal, kivihetetlen volt a rendek áldozatkészségének hiánya miatt, ugyanakkor mutatta, hogy mennyire nem jöhet számításba a rendek hatalma a fejedelemével szemben, amely egyedül képes alkotó kezdeményezésre.73 Igv Bethlen kezdetben arra vett arányt, hogy az erdélyi uralkodóosztálytól mennél több pénzt szerezzen, olyanformán, hogy honvédelmi kötelességeiket pénzen váltsák me g a rendek, „nemzetek". 1621-ben a szászoktól 600 magyar gyalogos eltartására kér pénzt, továbbá a szállításhoz 60 „vasas erős kötözött szekeret".74 Az ágyúk, lőszerek szállítása nagyrészt a szász papok terhe volt. Igen kevés szász harcolt hadseregében, viszont a szász ipart erősen igénybe vette, tüzérségét javarészt a szászok adták, kiknek megtiltotta ágyúk exportálását kiilfö'dre. Komoly7 terheket rótt Bethlen a szász városokra iparcikk, ruházat, é'elem szállítása terén. Pl. Brassó már 1616-ban 200 hajdú részére készített egyenruhát, és 200 köböl lisztet, 100 ürüt. 50 hatlovas szeke -ret, bort, vajat, ecetet, borsót, kölest, lenmagot, rizst, zöldséget, szárnvaso 73 Makkai László: Erdély története, 1944. 431. 1- Általában az erdélyi államszervezet, különösen a XVII. század első felének Erdélye még sok megoldatlan kérdést vet fel. A reakciós történetírás csak mint „egy darab megkövesedett középkorról" beszél Erdélyről (Hóman-Szekfü: Magy. Tört. III. 301—302. 1), szembeállítva annak a nemzeti királyság korából fennmaradt feudális formáit a magasabb és fejlettebb típusúnak ábrázolt Habsbug-bürokráciával. E kérdés a szovjet történettudomány eredményeinek felhasználásával (Bazilevics, Grekov, a Porsnyev-vita, a periodizációs vita, stb.) és további forrásanyag gyűjtésével még tisztázásra vár. Az azonban már most megállapítható, hogy az erdélyi állam feudális formái ellenérc semmivel sem alacsonyabbrendű a Habsburg-Magyarország államszervezeténél, mely a török elleni védelmi funkciók ellátását nem tudja vállalni, míg ugyanakkor Erdély ügyes fejedelmek kezében a Habsburg-ellenes függetlenségi harcok erős alapjává* válik. Az erdélyi fejedelmek szabadságharcai esetében nem fogadható el Molnár Erik véleménye, aki szembeállítja az idegen Habsburgrccntralizációt a magvar „feudális szabadságharcos párttal". Társadalmi Szemle 1952. jan sz. 62. 1. Egyrészt ilven „feudális szabadságharcos pártról" nem tuduink, mert megvalósult a ..magyar urak és a német elnyomók szövetsége, a magyar nép el'en" (Andics E.: Munkásosztály és nemzet. Szikra, 1949. 65. I.). Ezt mutatja az uralkodóosztálv reagálása Bethlen harcaira. Másrészt a Habsburg-abszolutizmusai szemben egy olyan, bár kevéssé fejlett nem/eti abszolutizmus áll. mely a Mohácsnál széttört magv-r állam egvségének helyreállítására tör! Az erdélyi fejedelemség eevütt ielenti a XVII «z. első fc'ében a függetlenségi és centralizációs törekvéseket. Ezért fordul Zrínvi Miklós is Erdélv felé. 73 Erdélvi Országgyűlési Emlékek (továbbiakban E. О E) VI. 404-412. Az uniótö^énv primitív értelmezése: Bt ró Vencel: Az erdélyi feiedelmi hatalom fejlődébe. 1917. "5 1. (..az ország lakosságát egvmához közelebb hozta", stb.) 74 F О. F VTT. 558 1.
