Századok – 1951
TANULMÁNYOK - Wittmann Tibor: Bethlen Gábor mint hadszervező 354
BETHLEN GABOR MINT HADVEZÉR 375 kit, olajat, 1000 csákányt, 200 fejszét, óOO kisteknőt, kardokat, lándzsákat, dobokat, szalmát, lőport, ólmot szállított Bethlen hadseregének.7 5 A vármegyéktől nem sokat várt Bcth'en. Az erdélyi vármegyék Basta ideje óta közvetlen veszélyt nem tapasztaltak a német uralom részéről (Forgách dicstelen intervencióját nem számítva), és annakidején Bocskay sem vette erejüket igénybe, így áldozatkészségük, nemzeti öntudatuk nem múlta felül a nyugati vármegyékét. Bethlen inkább anyagi hozzájárulásukat igyekszik kikényszeríteni. Ahogy a mármarosiakról mondja: „hogy annyi sok gaz nemesség pedig teljességgel immúnis legyen az hadi expeditiótól, az mind lehetetlen s mind illetlen és igazság ellen való dolog volna, könnyen őket nem kell h adn i".70 A nemesi ha d felkelést már 1620-ba n, az e'őző évi tapasztalat alapján meddőnek tartia. Ugyanakkor a rendek panaszkodnak a személv szerint való hadbaszállás miatt.7 7 Második felszabadító harcában már zsoldosállításra kötelezi a rendeket, a Fejér megyéhez intézett hadparancsában Bethlen előírja, hogy miinden 2 kapuról 1 lovast kell állítani, 3 havi zsolddal, minden 20 lovas után egy hatökrös szekeret élelemmel. Kimondja, hogv „zsoldos állatásból penig senki jószága immunis ne legyen", még a fejedelmi familiárisoké sem. Az egytelkes nemesek négyen együtt állítsanak katonát." Bethlen így állította a' rendi erőket a haza érdekeinek a szolgá'atába. rájuk róva a hadsereg fő tömegeinek, a lovasságnak a kiállítását. A jobbágyokra egyenes teherként a gyalogság állítását hárította, minden 3 kapu után •egy jól felszerelt és begyakorlott övalogost kellett adni. és megtiltotta, hogy az urak a lovasok kiállításának költségeit a jobbágyokkal fizettessék meg. A személyes hadfelkelést, a bandériális hadformát Erdélv védelmére haövja otthon, lecsökkentve szerepét a minimumra. A várak, vé^helyek katonával való ellátását a környező birtokosok köte'ességévé teszi.7 9 Tehát szemben az előző gyakorlattal, a magyaT és szász rendek elsősorban anyagi erejükkel járultak hozzá a hadsereg fenntartásához. Bethlen a győzelmeit személves jelenlétük nélkül vitte végbe, őket kis jelentőségű védelmi funkciókra korlátozta, a szászokat pl. határőrségre. Ügyes belpolitikája viszont megtalálta az' utat a mesvékhez, városokhoz, és belenyúlt azok zsebébe, megteremtve az alapot a zsoldos sereg finanszírozásához. Némileg másként vetődnek fel a kérdések a székelveknél. A feudális kizsákmánvo'ás növekedésével az osztálvellentétek növekedtek a székelységen belül is. A szabad székely parasztok, a közszékelyek í..kösc ég") egyre inkább eliobhártvosodtak, majd mikor a kialakult fiatal erdé'yi állam is igényekkel lépett fel velük szemben. elégedetVnséoük fe'kelésben tört ki. A közszékelyek leverése után a segesvári országgyűlés (1562) a közszékelvek nagyrészét kincstári jobbágyokká fokozta le, és a fejedelmi várak körül, hámorokban stb. foglalkoztatta. A munkaerőigény növekedésével ígv bizonvos versengés támadt a fejedelem és a fö'desurak között a közszékelvekért. A kérdés lényegében úgy oldódott meg, hogy a feiede'em kielégítette a székely földbirtokosokat adományokkal, a közszékelvek jelentős részét pedig állami jobbágyként és főleg gyalogos katonaként (pixidarusok) alka'mazta. A közszékely rendkívül jó katonaanyag, megnyerése és lekötése a fejedelmi hatalom mellé egyik döntő kérdésévé válik az erdélyi állaimhatalomnak. Innen rekrutálódmak a fejedelmek állandó katonái, a vörös darabontok, akiknek jogállását Báthory Zsigmond rendezte 1591-ben. A földműveléssel nem hagytak fel, emellett teljesítenek katonai szolgálatot (békében rendőri), ami természetesen lazítja bizonyos mértékig a rideg feudális munkaviszonyt. 78 Lovas Rezső: A szász kérdés Bethlen Gábor korában. Századok,, 1944. 453-54.1 70 Lukinich: Bethlen Gábor uralkodása történetéhez Történelmi Tár 1908. 231. 1. 77 E. O. E. VII. 541—542. 1. 78 E. O. E. VIII. 160. 1. 78 E. O. E. VII. 434. és VIII. 370. 1.
