Századok – 1951

TANULMÁNYOK - Wittmann Tibor: Bethlen Gábor mint hadszervező 354

BETHLEN GABOR MINT HADVEZÉR 373 így toohát Betíhlenjjnáir első felszabadító harcában kénytelen volt levonni a következtetést: nemcsak külpolitikailag, hanem a rendek közt is magára maradt. Későbbi harcaiban már alig számít rájuk, és már 1623-ban az urak „a jámborságbam maradának meg, és Teászárok mellett nagy ál hatat os hívségben lének" — ahogy egy .királypárti krónikás feljegyezte.®9

Hogy a magyar urak miért tanúsítottak egyre csökkenő ellenállást г Habsburg-abszolutizmussal szemben, és minden sérelmük ellenére miért álltak át csakhamar Bethlen oldaláról az udvar mellé, azt nem egyedül kapzsiságuk, haroiatlanságuk stb. magyarázza meg. Alapjában meghatározza magatartásukat az a félelem, mellyel az ekkor erősödő felvidéki parasztmozgalmak hatására a német elnyomók mellé menekü'tek. Az 1618-as nyitramegyei parasztmozgailom hatalmas figyelmeztetés volt. Egy évvel később Bethlen kassai szeptember 21-i országgyűlése a következőket rendeli el: „A kik ez insurrectio alkalmatosságával felfuvalkodottságokból vagy bosszúból egyébként másoknak kastélyjókra, várokra, udvarházokra rohanván, elprédálták, sok károkat tettenek, jószágokat elfoglalták, némelyeket megvertenek" ... azokat az al- vagy főispánok minden bírósági forma mellőzésével rögtön ítéljenek fej- és jószágvesztésre.70

Ha ez főleg az urak egymás közti hatalmaskodására is utal, mégis mutatja a feszültséget, mely veszélyeztette az uralkodóosztály nyugodtságát. így az urak,- amint látták, hogy Bethlennek nem sikerül teljesen megszabadítani az országot a némettől, gyorsan helyezkedtek, és Ferdinándtól várták a segítséget jobbágyaik esetleges megmozdulásai ellen. Bethlen már nem tudhatta megvalósítani a nemzeti egységnek azt a formáját, amely Bocskay harcában megteremtődött. Ennek csak részben volt oka a magyar urak egyre fokozódó meghódolása a német uralom előtt. A nemzeti egységfront alapja a legnemzetibb osztá.y, a parasztság ekkor mái nem játszhatta azt a szerepet, mint Bocskay idejében. A nemzet „legerősebb paizsa", az erdélyi fejedelemség bármennyire is bázisává válik a függetlenségi harcoknak a Habsburg-elnyomás ellen, ez a szerepe mégis csak másodrendű hivatása marad. Fő funkciója a dolgozó jobbágyok kizsákmányolásának biztosítása az erdélyi uralkodóosztály, a „hármas nemzet" érdekében. Bethlen azáltal, hogy erőteljes lépéseket tett az abszolutizmus felé, lényegében az uralkodóosztály helyzetét erősítette meg a néppel szemben, melyet így a nemzeti érdekekért folyó harcában korlátozott, és nem engedte, hogy elemi erővel irányítsa a Habsburgok elleni küzdelmeket, mint amiilven spontaneitással lendítette előre Bocskay ügyét.7

1 Bethlen idejében a népi erők szerepét a jól szervezett erdélyi államapparátus vette át. A központosított fejedelmi hatalom minden bürokratikus szerkezet nélkül is alkalmas volt a kis ország erőforrásainak kiaknázására. Lényegében rendi feudális monarchia a magyar, székely és szász uralkodóosztályok érdekében, melyet az abszolutizmus szálai kezdtek erősen átszőni. 89

Pethö Gergely: Magvar Krónika.' 1738-a.s kiad.. 2D2. 1. 70

Magyar Történelmi Tár, IV. 195. 1. Maga az 1608 koronázás utáni 13. t. c., mely a jobbágyok sorsát a vármegyék kénye-kedvére kiszolgáltatja, jellemzi legjobban a helyzetet. Helvesen állapítja meg Acsády: „. • . a rend:

ség a fénve« diadalt, melyet a tömegek áldozatkész támogatásával az alkotmány visszaállítása körül a bécsi békében s az 1608-i törvényekben aratott, nyomban a jobbágyság ellen aknázta ki. . .". A magyar jobbágvság története. Szikra 1948. 194. 1. A vármegyék elnyomásának erősödééről u. o. 197—199. 1. stb. 71

V. ö. Psch Zsigmond Pál: Függetlenségi küzdelmeink a Habsburgok ellen a XVII században... Szikra, 1951, 16. I, Természetesen az erdélyi állam és ura'kodóosztály ilyen irányú szerepe nem korlátozható a népi reformáció el'eni harcra. Ugyanakkor viszont elmarad annak a kiemelése, hogy az ösztönös népi erők he'yébe Bethlentől kezdve a megerősödött erdélyi államszervezet lépett, noha ez nem pótolhatta a tömegek korábban oly győzelmesen nyilvánított nemzeti átütőerejét.