Századok – 1951

TANULMÁNYOK - Wittmann Tibor: Bethlen Gábor mint hadszervező 354

BETHLEN GABOR MINT HADVEZÉR 355 Klerikális, habsburgiánus beállítás, mely alól még Szalay László sem tudta magát kivonni, az egyéni érvényesülés gondolata mellett a török vazallusságot hangsúlyozza, Bethlent lényegében a keresztény világ ellenségének mutatva be, eszközként a török kezében. Bethlen megítélésében, a Bethlen-irodalom történetében új állomást jelent a kiegyezési korszak liberális történészeinek a véleménye, ök visszautasítják azt a vádat, hogy Bethlent egyéni ambíciói irányították volna lépéseiben, és az elvtelen török-vazallusság vádját is megcáfolják. Nagy tisz telője, Szilágyi Sándor még oda is eljut, hogy helyesen észreveszi a nemzeti királység és ezzel a nemzeti függetlenség gondolatát Bethlen koncepciójában, és olyan célkitűzéseket tulajdonít neki, mint Mátyás király idejének visszahozása.® A hatalmas Bethlen-irodalom kritikai megrostálása és egységes rendszerbe való feldolgozása Angyal Dávid nevéhez fűződik, aki először emelte ki Bethlen hataimas történelmi érdemeit a múlt század végén.1 Az Angyal-féle Bethlen-felfogás azokat a langyos parlamentáris illúziókat tükrözi vissza, melyek a kiegvezéskori polgári gondolkodókat rabságban tartották. Ezeknek megfelelően Bethlen harcaiban azt emelii ki, hogy fellépésével meg akarta előzni a Habsburg-politika nemzetellenes, elnyomó cselekményeit.8

Szabadságharcai legnagyobb jelentőségének azt vallja, hogy ezek megmentették Bocskay eredményeit, az 1606-os és 1608-as törvényeket, melyek a nyugati országrész rendjeinek politikai és vallásszabadságát biztosították. Azonkívül érdeme, hogy nem ismétlődhetett meg Basta kora, az ellenség nem tehette be a lábát Erdélybe.9

Bethlen életcélja szerinte az volt, „hogy megszerezze a közvetítő szerepet a két hatalom között", és „soha nem gondolt komolyan arra,... hogy egyenesen a török ellen forduljon".1

0 A liberális történetírás nem kénes megérteni Bethlen harc

ainak és cél-Í.aiaAk_riagy nemzeti átütőereiét^ és ~felszaba

dító^ ors

zágegve

sítő tavTatat. Tetteinek eredményëïï'az ura1k7> dó őszüli v szempontjain, a rendi ellenzeki-ségen méri le, és kénye'mesen beiktatja „a mi rendi alkotmányunk" (Angyal) hősei közé. Furcsának látszik, de ennek a felfogásmódnak szükségszerű következménye, hogy Angyal néhány évtized múlva, az ellenforradalmi korszakban az udvari politikától csak árnyalatilag és látszólag eltérő Esterházy Miklóst és Pázmány Pétert 'is az alkotmányosság „hősei" között, Bethlennel egy lapon említi, mert náluk „jobb magyarokat el sem képzelhetünk".11 így süllyedt el Bethlen történeti alakja a liberális legitimizmus posványába, és legfeljebb azzal vá'asztották el a nyugati katolikus reakció vezetőitől, hogy megtették a polgári „vallástürelem" első magyar képviselőjévé.12 A liberális beállítás nemcsak ilyen alkotmányvédő jeleget kölcsönzött Bethlennek, hanem a régi magyar uralkodóosztály természetének megfelelően a nacionalizmushoz is elvezetett. Bethlen protestáns típusú nacionalistává torzult, behelyezve a misztikus Erdély-kultusz közepébe.1

3

A nacionalizmus egyenesen érdeméül tudja be Bethlennek a törökkel való kapcsolatait azzal a megokolással, hogy „a török úri gondolkodású nép, a török szultánok meg éppen korrekt urak voltak".1

4

Hogy a liberális történetírás mennyire azonos gvö 6 Szilágyi S.: Bethlen Gábor politikai levelei. 1879. Bevezetés IV—V. 1. 7 Magyar Nemzet Története VI. k. 8 Angyal Dávid: Adalékok Bethlen Gábor történetéhez, Századok 1929. 477. 1. • Angyal: Gabriel Bethlen. Revue Historique, 1928. 48, 74. 1., Századok 1929. 604. 1. 1 10

Angyal: Bethlen Gábor életrajza. Magyar Könyvtár 133. sz. 3—4. 1. 11

Századok, 1929. 605. 1. Ugyanígy Salamon Ferenc: Magvarország a török hódi tás korában, 407—408. 1. la

Szalay László: Magy. Tört. IV. 562. 1. 13

Rugonfalvi Kiss István: Bethlen Gábor erdélyi fejedelem, 1923. 11

Rugonfalvi Kiss /.: Protestáns Szemle. 1929. 128. 1. (Szekfű könyvének ismertetése.) 23*