Századok – 1951
TANULMÁNYOK - Wittmann Tibor: Bethlen Gábor mint hadszervező 354
350 WITT M AN TIBOR kerü Rugonfalvi nacionalista ábrázolásával, mutatja, hogy Angyal Dávid ás utolsó Bethlen-tanulmányában már nemcsak arról beszél, hogy a török elnéző volt alattvalóinak politikai és vallási életével szemben, hanem hogy Bethlent a török felé „faji ösztöne" is vitte.1 5 így készíti elő a liberális nacionalizmus a talajt a faji gondolat, a fasizmus számára. A burzsoá történetírás mindkét vonala, az alkotmányosdit játszó (Angyal D.) és a nacionalista (Rugonfalvi Kiss I.) egyaránt hevesen nyúl rozsdás fegyvereihez, тчког nagy figyelmet keltve létrejön és porondra lép egy új felfogás, megjelenik Szekfű Gyuila „Bethlen Gábor"-a 1929-ben. Az ú. n. szellemtörténet az ellenforradalmi korszak politikai céljainak szolgálatában látszólag az előző felfogásokkal gyökeres ellentétben igyekezett megrvázolni Bethlen történeti szerepét, harcolva a liberálisok „szabadságigézetes felfogása", „szabadság-motívumai" ellen.10 Ezekkel szembeállította az „emberi rúgók". „személyes motívumok" fontosságát. Közülük a Bethlent mozgató erőnek a macchiavellista „államérdeket" teszi meg, mely a fejedelembe a „kor szelleméből" átp'ántálódva, őt öncélú és egyéni érdekű hódító vállakózásokra serkentette. Szekfü „nyugati törekvésekről" beszél,1 7 és ezeket szerinte Bethlen „egyszerre több vasat tűzben tartó politika" útján akarta megvalósítani, nrndaddig, míg el nem jutott a „kiábrándulás melanchóliájáig".1 8 A szekfüi Bethlen-kép változott formában visszaesés а klerikális, legitimista felfogáshoz, melynek a törökösségre vonatkozó vádját Szekfü meg sem kísérli megcáfolni, sőt „leplezetlen törökbarátságról" tesz említést. A sötét önzésre vonatkozó sablo'nformákat, az államrezon elméletét a német szellemtörténettől kölcsönzi, és készen ráhúzza Bethlenre. Alkalmazhatók könyvére és az általa kialakított képre Szilágyi Sándornak pontosan 50 évvel azelőtt, Bethlen védelmében írt, iróniával teli szavai: „Bethlen kétszínüsége annyira bevéste magát az emberek tudalmába, hogy a Macchiaveilizmust korában csak azért nem nevezték 'Bethleniainizmus'-nak, mert a szó megvolt, mielőtt ő élt volna."19 Habsburg-legitimizmus, nemzetellenes gondolatmenet van beleépítve a pártatlan igényű, álobjektív Bethlen-monográfiába, mely a régi történetírókat sematikus liberalizmussal vádolva, azok poz'tív észrevételeit, eljárását már nem követi. Így törlődtek le szinte teljesen Bethlenről a szabadsághős vonásai! Bethlen szabadságharcainak szekfüi értékelésére jellemző, hogv míg az 1898-ban megjelent Magyar Nemzet Történetének VI. kötete 300 oldalon át foglalkozik Bethlen Gáborral, a nyugati országrész történetét lis ő köré fonva,20 addig Hómam—Szekfű Magyar Története 20 oldalon elintézi, ebből is csak 3 foglalkozik felszabadító harcaival, míg a többi a protestáns abszolutizmus : deo'ógiájával, a barokkal stb. van kitöltve.2 1 Ez már magában mutatja, hogy nem haladásról, hanem visszafejlődésről van szó. Az ellenforradalmi kor betetőzte, ad absurdum vitte azt. amit a liberális történetírás mint Irányokat és tévedéseket mutatott. Egy halálra ítélt osztálynak a nemzeti érdekek iránti közömbösségét, a nemzeti hagyományok tiszteletének hiányát tükrözi vissza 15 Angyal: Századok, 1929. 587. 1. 16 Szekfü: Bethlen Gábor, 281—282 1. Ellene már megjelenése évében Angyal Dávid i. cikke. Századok 1929—30 és Rugonfalvi Kiss István: Az átértékelt Bethlen Gábor. Debrecen, 1929. Mindkettő néhány, részleteiben helytálló megállapítást is tartalmaz. Az utóbbi azonban, mely Szekfűt szellemi párbajra hívja ki, hangnemében egyesen komikus! 17 Szekfü: i. m. 263. 1. 1S Szekfü: i. m. 260—261. 1. 19 Bethlen Gábor politikai levelei, 1879. Bevezetés 1. 1. Ugyancsak Bethlen törri- kössége ellen: Tört. Tár, 1881. 593. 1. stb. î0 I. m. 124—422. i. 51 I. m. IV. k. 1943. 57—74-ig és 153—156-ig.