Századok – 1951
TANULMÁNYOK - Moravcsik Gyula: Bölcs Leó taktikája mint magyar történeti forrás 334
bölcs leó taktikaja, mint magyar tckté.neti forrás 349 Amidőn ugyanis a Maurikios-féle taktikában azt olvasta, hogy a perzsák hadirendben üldözik ellenifeleiket, nem úgy, mint a szkíták, átveszi e tudósítást saját művébe, de azt átalakítván, visszájára fordítja és a szkíták helyébe a türkök nevét teszi, a perzsák módszerét pedig általában a népek egy bizonyos csoportjára vonatkoztatja (39., 40. §.). A türkök említése révén tér át a türkök harcmodorának ismertetésére, melyet — mint maga mondja (41. §.) — tapasztalásból ismert meg, amidőn a türköket mint szövetségeseit a bulgárok ellen használta fel. De közelebbi részleteket is elmond, hogy t. i. a türköket akkor a császári hajóhad szállította át a Dunán. Ennek az átszállításnak egyik epizódját Bölcs Leó fia, Bíborbanszületett Konstantin császár is megörökítette egyik munkájában,35 s ugyanő ugyanazon munkájának egy másiik helyén a bizánci-bulgár háború következményét, a besenyőknek a türkök földje ellen intézett támadását és a türkök honfoglalását is elbeszéli.36 Ezek alapján semmi kétség sem fér ahhoz, hogy Bölcs Leó a S94—896. évi bizánci-bulgár háborúra céloz, melynek leírását még egy harmadik bizánci forrás, a Georgios Monachos-féle krónika folytatása is megőrizte számunkra.3 7 Ebből azt is megtudjuk, hogy Leó császár követe hajón érkezett a Duna torkolatának vidékére, ahol találkozván a türkök fejeivel, Árpáddal _és_ Kuszannal, megkötötte a szövetségi szerződést, minek к övöt. keztébefTa türkök —- mint Leó írja — három csatában tönkre verték Szimeon bulgár- tejedelem hadait,8 8 E források egybevetése, de főleg Árpád említése bizonyossá teszi, hogy a bizánci források türkjei n a ma gyarok értendők. Minden kétséget kizáró módon kitűnik ez, H"á eSsteánci" töfrásóT?Ml összevetjük egy nyugati forrásnak,3 9 egy ó-eigyházi szláv Szénit György legendának4 0 és végül az orosz évkönyveknek4 1 az elbeszélését, amelyekben a türkök neve helyett a magyarok („Avari qui dicuntur Ungari", Ovrpn, Оугры, Угри, Угры, Угре) neve szerepel ugyanezekkel az eseményekkel kapcsolatban. Bölcs Leó császárnak tehát alkalma volt e háború lefolyásáról és a szövetséges magyarok harcmodoráról pontos értesüléseket szerezni s az említett forrásokból ismerjük azoknak a bizánci követeknek és hadvezéreknek a nevét is, akiknek elbeszéléseiből értesüléseit meríthette. г Annál különösebben hat első pillantásra az a tény, hogy Bölcs Leó a továbbiakban, amidőn a magyarok harcmodorát jellemzi, egyszerűen átírja a Maurikios-féle taktikának a megfelelő fejezetét s közben olyan szorosan ragaszkodik forrásához, mint sehol másutt a művében. Megismétli a Maurikios-féle taktika szavait a szikítákról, de az avarok helyébe a bulgárokat iktatja (42. §.) s azután egy önálló paragrafusban hangsúlyozza, hogy a bulgárok már keresztények, a bizánciak hittestvérei, azok akaratának alávetik magukat, korábbi hitszegésükért meglakoltak s így ellenük nem kell kezet emelni és nincs is szükség harcmodorukat leírni (43. §.). Állítása szerint célja csupán az, hogy a türkök harcmodorát ismertesse, „mely keveset x A birodalom kormányzásáról, kiadta és fordította Moravcsik Gv. 51. fej. = 250—253. 1.; MHK 135-136. 1. 36 U. o. 40. fej. = 176—177. 1.; MHK. 125—126. 1.; 37 Bonni kiad. 853—855-; MHK. 104—109. 1.; В. M. Иетрин: Хроника Георгия Л.мартола въ древнем славянорусскомь перевод*, II. Petrograd 1922. 27—28. 38 Ezekkel az eseményekkel újabban részletesen foglalkozott G. T. Kolias: H пара TÓ Bou\T<ÏPÔQ>UTOV иахл ка! tj briOev iroXiopKÍa TRJÇ KiuvôTavTivouirôXeujç (895), Арxeïov той ©ракгкоО ЛаотрасржоО ка1 ГХишткой Öriöaupoíi 7(1940 - 41) 341 362. 39 Annales Fuldcnses ad. a. 896. = Gombos A.: Catalogus 1. 132—133. L. MHK. 317. 1. 40 X. Попарен: Чудо святого Георгия о Болгарин* [Памятники древней письменности 100], St. Petersburg 1894; MHK. 355—361. 1. 11 Hodinka Antal: Az orosz évkönyvek magvar vonatkozásai 47 , 71. 1.; MHK. 373. 1.
