Századok – 1951

TANULMÁNYOK - Moravcsik Gyula: Bölcs Leó taktikája mint magyar történeti forrás 334

BÖLCS LEO TAKTIKÁJA, MINT MAGYAR TÖRTÉNETI FORRÁS Amióta Kollár Ferenc 1783-bain közzétette Bölcs Leó, azaz VI. Leon Sophos bizánci császár (886—912) hadtudományi munkájának a magyarokra vonatkozó részletét görög eredetiben és latin fordításban,1 ez a munka a régi magyar történet egyik legbecsesebb forrásaként szerepel történeti irodalmunkban. Miután Szabó Károly már 1852-ben kiadta a bennünket érdeklő részlet 'magyar fordítását,2

Salamon Ferenc beható kritikai vizsgálat, alá vette a munkát és rámutatott annak főforrására, egy korábbi bizánci taktikai munkára.3

Salamon Ferenc munkája nyomán Vári Rezső életfeladatául tűzte ki, hogy Bölcs Leó munkájának kritikai kiadását elkészítse és egyben tisztázza mindazokat a kérdéseket, amelyek azzal kapcsolatban felmerültek. E célból több külföldi tanulmányút keretében felkutatta a mű kéziratait s 1894-től kezdve több dolgozatban számolt be kutatásai eredményeiről. Bár a „Magyar Honfoglalás Kútfői"-ben még 1900-ban közzétette a bennünket érdeklő XVIII. fejezet görög szövegének kritikai kiadását magyar fordítás és Bölcs Leó forrása megfelelő részének görög szövege kíséretében, a teljes mű szövegének kritikai kiadását nem tudta befejezni. A csonkán maradt pompás kiadásnak csupán körülbelül az első fele jelent meg 1917-ben és 1922-ben, de ebben még a XVIII. fejezet nincs benne.4 Közben a haziai kutatók közül többen foglalkoztak Bölcs Leóval,5

s e vizsgálódások során két kérdés merült fel: 1. makor keletkezett a Bölcs Leónak forrásul szolgáló korábbi bizánci taktikai munka s ki volt a szerzője, és 2. milyen viszonyban áll forrásával Bölcs Leó s mennyiben érdemelnek hitelt a magyarokra vonatkozó tudósításai? Ami az első kérdést illeti, a külföldi és hazai kutatók nagy többsége a VI. század vége vagy a VII. század eleje mellett foglalt állást. A datálásra vonatkozólag a következő támpontjaink vannak. A szerző a XI. fejezetben, 1 Históriáé iurisque publici regni Ungariae amoenitates I. Vindobonae, 1783. 20—44. 1. — Az egész munkát először J. Meursius adta ki 1612-ben. 2 Üj Magyar" Múzeum 1851—52. I. 299—309. 1. — Kisebb történelmi munkái I., Bp. 1873. 81—95. 1. 3 A magyar hadi történethez a vezérek korában, Bp. 1877. — A kérdéses korábbi bizánci taktikai munkát, az ú. n. Maurikios-féle taktikát J. Scheffer adta ki 1664-ben Upsalában. Ennek a mindmáig első és egyetlen kiadásnak hazánkban — tudomásom szerint — csak két példánya van, az egyik a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Görög Filológiai Intézetében, a másik az Országos Széchenyi Könyvtárban. A munka új kritikai kiadása jelenleg készül. 4 Vári tanulmányait és a kérdésre vonatkozó szakirodalmat felsorolja Moravcsik Gy.: A magyar történet bizánci forrásai, Bp. 1934. 137—140. 1.; Byzantinoturcica I. Bp. 1942. 241—243. 1. 5 A legfontosabb munkák a következők: Gyomlay Gy.: Bölcs Leó taktikája mint magyar történeti kútforrás. Bp. 1902; Darkó J.: Bölcs Leó Taktikájának hitelessége magyar történeti szempontból, Bp 1915. és Czebe Gy. bírálata Darkó munkájárólt Egyetemes Philologiai Közlöny 41 (1917) 125—144. 1.