Századok – 1951

TANULMÁNYOK - Grekov; B. D. : Hogyan hajtjuk végre a J. V. Sztálin "Marxizmus és nyelvtudomány" c. munkájában kitűzött feladatokat 309

F ET,ADATUNK SZTÁLIN „MARXIZMUS ÉS NYELVTUDOMÁNY" C. MŰVE UTAN 315 Felelősségteljes feladatok állnak a Szlavisztikai Intézet nyelvészeti osztálya előtt. Ennek a szektornak végre kell hajtania Sztálin elvtárs közvetlen útmutatását a szláv nyelvek összehasonlító tanulmányozásának szükségességéről. Az Intézetnek a jelen pillanatban még nincsenek meg ehhez a szükséges káderei. A Nyelvtudományi Intézettel közösen megtartott számos tanácskozás felvetette azt a feladatot, hogy széleskörű képzettséggel rendelkező szlavista filológus kádereket képezzenek és megindítsák a munkát a szláv nyelvek összehasonlító nyelvtanának megírása terén. A szlavista történészek és a szláv irodalom szakemberei felülvizsgálják már befejezett munkáikat és újabb problémákat vetnek fel a Sztálin elvtárs által megjelölt irányban. A megnevezett intézeteken kívül jelentős munka folyik Sztálin elvtárs munkáinak tanulmányozása és útmutatásainak megvalósítása terén a Szovjet Tudományos Akadémia Történelmi és Filozófiai Osztályának összes többi tudományos intézményeiben: a Keletkutató Intézetben, a Természettudományok Történetének Intézetében és a Művészettörténeti Intézetben. A Keletkutató Intézet összegezte az eredményeket, amelyeket a legfontosabb nyelvészeti kérdések kidolgozása terén, a kínai és török nyelvek tanulmányozása terén elértek, azoknak az alapvető tételeknek megvilágításában, amelyeket Sztálin elvtárs állított fel; megvitatták ezenkívül a következő problémákat: „A nemzetek létrejötte és a nemzeti kérdés helye a gyarmati Kelet országaiban", megvitatták az alap- és a felépítmény kérdését a Kelet országaiban; cikkgyűjteményt készítettek elő: „Sztálin elvtárs nyelvtudományi munkái és a keleti nyelvek tanulmányozásának időszerű problémái" címmel. A Természettudományok Történetének Intézete monográfiát készít elő „I. V. Sztálin és a természettudomány" címmel. A Történelmi és Filozófiai Osztály időszaki kiadványaiban és az intézetek tudományos közleményeiben („Izvesztyija AN SzSzSzR. Szerija isztorii i filoszofii", „Voproszi filoszafii", „Voproszi isztorii", „Isztaricseszkije ziapiszki", „Vesztnyik drevnyej isztorii", „Szovjetszkaja etnográfia", „Kiratkije szoobsesenyija IIMK", stb.) az egész év folyamán megjelentek olyan cikkek, amelyek megvilágították a különböző tudományterületeken dolgozó intézetek munkájának átépítését a Sztálin elvtárs nyelvtudományi munkáiban található útmutatások világánál. Ez azonban távolról sem elegendő. A társadalomtudomány munkásaira, különösen a történészekre és filozófusokra még komoly és alapos munka vár azoknak az új elméleti tételeknek termékeny elsajátítása terén, amelyek I. V. Sztálin kimagasló nyelvtudományi műveiben találhatók. Ugyanakkor elengedhetetlen, hogy mélyebben és rendszeresen tanulmányozzuk I. V. Sztálin valamennyi munkáját. A történészekre és filozófusokra váró hatalmas feladatok sikeres megoldása csakis Sztálin elvtárs valamennyi munkájának teljes felhasználásával lehetséges. így például a történészek számos komoly hibát követtek el a középázsiai és kaukázusi népek történetének bemutatásában, holott I. V. Sztálin műveiben megtaláljuk a kulcsot a nemzeti kérdés megoldásához. I. V. Sztálin nagyszerű útmutatásainak termékeny elsajátítása és valóraváltása lehetetlen, ha nem folytatunk határozott harcot a maradiság és a dogmatizmus ellen, amelvek távol állnak a marxista-leninista elmélet forradalmi. átalakító szegemétől. Bátrabban kell kibontakoztatni a bolsevik bírálatot és önbírálatot. úgy, hogy a széleskörű tudományos viták során, az Osztály intézeteinek mindennapos munkájában véglegesen leküzdjük a marxizmussal el kai s ég es mindennemű „elmélet" csökevénveit, legyen az a Marr-féle „új nyelvelmélet", a vulgáris gazdasági materializmus visszhangja, vagy a burzsoá ideológia hatásának más megnyilvánulása. Emlékeztetni kell arra, hogy kritikai felülvizsgálásra szorulnak még a jó munkák is, amelyekben lehet néhány gyenge hely, hiba