Századok – 1951
TANULMÁNYOK - Molok; A.: Párizs munkásai a Kommün napjaiban 1
PÁRIZS MUNKÁSAI A KOMMÜN NAPJAIBAN 33 Marx, Engels, Lenin és Sztálin müveikben kimerítően elemezték a Párizsi Kommün vereségének okait. A Kommün nem kapott támogatást a parasztságtól, komoly hibákat követett el, mind a katonai taktika, mind a gazdasági politika területén; túlságosan kesztyűs kézzel bánt az ellenségeivel; minthogy nem volt proletárpárt, nem tudta teljesen kihasználni a dolgozó tömegek politikai kezdeményezését és forradalmi aktivitását. Az e tanulmányban idézett tények és okmányok ragyogóan szemléltetik a marxista-leninista elméletnek azt 'az ismert tételét, hogy egységes forradalmi proletárpárt kellő vezetése nélkül a tömegek legnagyobb politikai aktivitása sem biztosíthatja a proletárforradalom győzelmét. Minthogy nem volt erős proletárpált, amely a Kommün idején Párizsban egybeforraszthatta volna a különféle társadalmi szervezeteket, kiküszöbölhette volna a programmjaik és cselekedeteik közti ellentéteket, ezek a szervezetek olyan tarka vegyüléket alkottak, amely nem mindig működött úgy, ahogyan kellett volna. Ez volt ezeknek a szervezeteknek gyenge oldala. Az 1871-es forradalom legnagyobb gyengesége az volt, hogy amint Sztálin elvtárs mondja, vezetését „két párt osztotta meg egymással, amelyek közül egyik sem nevezhető kommunista pártnak."12 4 Ennek következtében az 1871-es Kommün, amely proletárdiktatúra volt, Sztálin elvtárs szavai szerint, „nem volt teljes és nem volt szilárd diktatúra."12 5 „A győzelmes szociális forradalomhoz — mutatott rá Lenin — legalább két feltétel szükséges: erősen fejlett termelőerők és a proletariátus felkészültsége. 1871-ben azonban mindkét feltétel hiányzott. A francia kapitalizmus még kevéssé volt fejlett, és Franciaország abban az időben főképpen kispolgári ország volt (kisiparosok, parasztok, kereskedők stb.). Másrészt nem volt munkáspárt, nem készítették elő és nem képezték ki kellőképpen a munkásosztályt, amelynek tömegei még nem fogták fel világosan feladataikat és teljesítésük módjait."12 0 Az 1871-es párizsi proletariátus óriási többsége kis műhelyekben dolgozó munkásokból állott, csak egészen elenyésző kisebbségük (körülbelül nyolcadrészük) dolgozott nagyipari vállalatokban. Ezzel magyarázható, hogy a párizsi dolgozók körében annyira elterjedtek a proudhonista, kispolgári eszmék, amelyeknek igen negatív szerepe volt a Kommün életében és tevékenységében. Az 1871-es Párizsi Kommün e történelmi okok folytán vereséget szenvedett. De a proletariátus ügye nem pusztulhatott el. A kapitalizmus további fejlődése elkerülhetetlenül a proletariátusnak és harcának további fejlődésére vezetett. „S éppen azért, mert a proletariátus, mint osztály, fejlődőben volt, a marxisták a proletariátusra vettek irányt — mutat rá Sztálin elvtárs. — És nem tévedtek, mert amint tudjuk, a proletariátus jelentéktelen erőiből később elsőrendű történelmi és politikai erővé fejlődött.''12 7 A Kommün ügye országunkban diadalra jutott. Győzedelmeskedni fog az egész világon is. 134 Lenin—Sztálin. Az Októberi Forradalomról. 225. 125 Sztálin. A leninizmus kérdései. 161. 12e Lenin Müvei. 4. kiad. 17. köt. 113. 1,7 A Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártjának története. 5. kiad. 1950. 135—136.
